Wikipédia

„Türjei volt prépostsági templom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Épület infobox
[[Fájl:TÜRJE5277 KT090620.jpg|thumbs|280px|right|A türjei templom főhomlokzata]]
| név = Gyümölcsoltó Boldogasszony prépostségi templom
| más név = Türjei templom
| kép = TÜRJE5277 KT090620.jpg
| képaláírás = A templom főhomlokzata
| képméret =
| becenév =
| korábbi nevek =
| cím = Türje, Szabadság tér 20.
| építés éve = 13. század
| megnyitás =
| rekonstrukciók évei =
| stílus = román stílus
| felhasznált anyagok = tégla, kő
| védettség =
| felhasználási terület =
| tulajdonos =
| tengerszint feletti magasság =
| magassága =
| tető magassága =
| torony magassága =
| alaprajz =
| alapterület =
| teljes terület =
| hosszúsága =
| szélessége =
| nevezetességei =
| különlegességek = Szent László-legenda freskórészlet
| pozíciós térkép =
| szélesség =
| szélességi fok =
| szélességi ívperc =
| szélességi ívmásodperc =
| hosszúság =
| hosszúsági fok =
| hosszúsági ívperc =
| hosszúsági ívmásodperc =
| szöveg pozíciója =
}}
 
A '''türjei volt prépostsági templom''' (a [[Zala megye]]i [[Türje]] községben) : [[Westwerk]]-es nyugati főhomlokzatú román stílusú, egyhajós templom. Benne: [[Szent László]] legendát ábrázoló [[freskó]]részletekkel. A türjén álló épületegyüttes: templom és a hozzá tartozó volt premontrei rendház (ma szociális otthon), és a gondozatlan állapotban levő gazdasági épületek.
[[Fájl:Türje légifotó.jpg|thumb|200px260px|rightjobb|A templom és kolostoregyüttes légifelvétele]]▼
 
[[Fájl:TÜRJE 5306 KT090620.jpg|thumbsthumb|200px260px|leftjobb|Szent László-legenda freskórészlet)]]▼
== A premontrei rend ==
[[Fájl:TÜRJE 5308 KT090620.JPG|thumbsthumb|200px260px|leftjobb|Építészeti-Belső és freskórészletekrészlet]]▼
 
A premontrei római katolikus szerzetesrendet (eredeti (francia) írásmóddal Prémontré, más néven Norbertinus, latinul Ordo Praemontratensis, rövidítve O. PRAEM.) több társával Xanteni Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontré (Presmontré) nevű helyen ([[Aisne]] megye). Szabályzatuk alapját [[Hippói Szent Ágoston]] Regulája képezte, de sokat átvettek a [[ciszterciek|cisztercitáktól]] is, és életmódjuk híres volt szigorúságáról. 1126-ban kaptak pápai jóváhagyást, s ezután kolostoraik Nyugat-Európa-szerte létesültek. Előírásaik szigorát később enyhítették. A rendet éppen szülőhazájában csaknem teljesen felszámolta a [[francia forradalom]]. A rend mai központja (Generalitia) Rómában van, itt több régi apátságukat restaurálták. Tagjai ünnepélyes szertartásokon és az imádkozáson kívül tanítással és térítéssel is foglalkoznak. Öltözetük tetőtől talpig fehér, kék cingulussal.▼
 
A [[premontrei rend]] építkezései - a bencés-, vagy cisztercitákétól eltérően - típus tekintetében kevésbé különíthetők el. A célhoz illeszkedő gazdaságosság mellett nagyobb szabadságot egyénibb rendszeralakítást tapasztalhatunk (egy és háromhajós elrendezések, apszis- és toronyépítés tekintetében).▼
 
=== A rend Magyarországon ===▼
▲[[Fájl:TÜRJE 5308 KT090620.JPG|thumbs|200px|left|Építészeti- és freskórészletek]]
▲[[Fájl:TÜRJE 5306 KT090620.jpg|thumbs|200px|left|Szent László-legenda freskórészlet)]]
Első magyarországi premontrei monostorukat a hagyomány szerint az 1130-as években, Váradhegyfokon (a mai Nagyvárad mellett) alapították, jelenlétüket 1135 előtt már dokumentumok is bizonyítják. Templomaikban a nyilvánvaló francia befolyás mellett erőteljesen érvényesül a korábbi hazai bencés templomok olaszos rendszere és részletalakítása is. Apátságaik közt szép számmal vannak nemzetségi alapításúak is.▼
 
Az [[Árpád-kor]]ban 39 prépostság jött létre, többek között [[Adony (település)|Adonyban]], [[Csorna|Csornán]], [[Hatvan]]ban, [[Jánoshida|Jánoshidán]], [[Jászóváralja|Jászóváralján]], [[Kaposfő]]n, [[Majk]]on, a Nyulak szigetén (a mai budapesti Margit-szigeten), [[Ócsa|Ócsán]], [[Zsámbék]]on, női rendházak pedig [[Ivanics]]on, [[Mórichida|Mórichidán]], [[Somlóvásárhely]]en, [[Szeged]]en működtek. A szerzetesek a kolostori életen kívül lelkipásztorkodással és [[hiteleshely]]i tevékenységgel foglalkoztak, utóbbival nagy szerepet vállaltak az [[írásbeliség]] magyarországi elterjedésében. A török hódoltság idején a premontrei rend hazai működése csaknem teljesen megszűnt. Birtokaik a XVIII. században az ausztriai prépostságok tulajdonába kerültek.▼
 
A magyar rendtartomány (cirkária) az 1760-as években nyerte vissza önállóságát, de II. József 1785 és 1787 között betiltotta tevékenységüket. Az egyház és a vármegyék tiltakozásának hatására I. Ferenc 1802-ben visszaállította a ciszterci és a premontrei rend működését, az utóbbiak két központja [[Csorna]] és [[Jászó]] (ma Szlovákiában) lett. A visszaállítás feltétele az volt, hogy részt vegyenek az ifjúság középiskolai oktatásában: a csornai prépostság [[Szombathely]]en és [[Keszthely]]en, a jászói prépostság [[Lőcse|Lőcsén]], [[Ungvár]]on, [[Rozsnyó]]n és [[Nagyvárad]]on vezetett gimnáziumot, majd az ungvári helyett a [[kassa]]i gimnázium és konviktus került irányításuk alá.▼
 
Trianon után a nagyváradi és a felvidéki rendházak, iskolák helyett [[Gödöllő]]n alakult ki új központ (1923–24). Az iskolákat 1948-ban államosították, a rendet 1950-ben feloszlatták. Új működési engedélyüket 1989-ben kapták. Középiskolákat Szombathelyen és Gödöllőn működtetnek. A premontrei nővérek [[Zsámbék]]on tevékenykednek.▼
 
▲[[Fájl:Türje légifotó.jpg|thumb|200px|right|A templom és kolostoregyüttes]]
== A kolostoregyüttes épületei ==
 
{{csonk-szakasz}}
 
=== A prépostsági templom épülete ===
A prépostsági templom egy egységesen kialakított apátsági építészeti együttes része, annak kiemelkedő esztétikai eleme. Az apátságot Szentgróti Dénes bán alapította 1230 előtt. Alaprajzi rendszerében kevésbé jellegzetes, háromhajós bazilikális rendszerű, egyenes szentélyzáródású. Belső téralakításában - jelenlegi elhanyagolt állapotától eltérően is - meglehetősen komor hatású.
32 ⟶ 52 sor:
Az együtteshez kapcsolódó hajdani kolostorszárny szociális létesítményként működik.A hozzá tartozó gazdasági épületek (magtár, stb), valamint környezete (településközponti elhelyezkedése ellenére) méltatlanul elhanyagolt állapotban van.
 
=== kolostorépületA kolostor épülete ===
Az Árpád-kori konventépület a templom északi oldalához csatlakozott. Nyomai - ásatások hiányában - nem ismertek. Ez az együttes a prépostházzal egyetemben 1547-ben leégett, amikor Hagymási Eustach katonái feldúlták a prépostságot, mintegy 400 forintnyi kárt okozva. Az újjáépítés helyett a kommendátor prépostok castellummá alakították a monostort, amely így a veszprémi végvári védrendszer része lett - egészen a XVII. század végéig. A prépostság 1703-ban került vissza a premontreiek kezére. A ma is meglévő rendház a XVIII. században épült, de nem a régi helyén, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva. Egy 1787-ből való leltár szerint a monostorban 21 szoba volt, 2 ebédlő, 1 házi kápolna, 1 levéltár, 1 oratorium, 2 kamra, 1 konyha illetve mellékhelyiségek: 1 borkimérő, 3 éléskamra, 3 árnyékszék, 1 négyrészes boltozott pince a monostor alatt, 1 kút. A templom értéke 6794 Ft, 56 kr., a monostoré 11228 Ft, 44 kr. volt.
(Forrás: Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Zalaegerszeg, 1991.)
 
=== gazdaságiKülönleges épületekrészletek ===
* '''[[Szent László]]-legenda freskórészlete:''' A prépostági templom az elmúlt évtizedben különleges fölfedezés színhelye lett: „[[Szent László-legenda]]” freskót találtak a templom északi falán. A lovagkirályról készített falfestmény - a mostani Magyarországon - eddig csak néhány helyen volt ismert: [[Tereske]], [[Ócsa]], [[Vizsoly]] templomában és két [[Felső-Tisza]] vidéki templomban).▼
 
=== Szobrok,A kapuépítményekpremontrei rend ===
▲A premontrei római katolikus szerzetesrendet (eredeti (francia) írásmóddal Prémontré, más néven Norbertinus, latinul Ordo Praemontratensis, rövidítve O. PRAEM.) több társával Xanteni Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontré (Presmontré) nevű helyen ([[Aisne]] megye). Szabályzatuk alapját [[Hippói Szent Ágoston]] Regulája képezte, de sokat átvettek a [[ciszterciek|cisztercitáktól]] is, és életmódjuk híres volt szigorúságáról. 1126-ban kaptak pápai jóváhagyást, s ezután kolostoraik Nyugat-Európa-szerte létesültek. Előírásaik szigorát később enyhítették. A rendet éppen szülőhazájában csaknem teljesen felszámolta a [[francia forradalom]]. A rend mai központja (Generalitia) Rómában van, itt több régi apátságukat restaurálták. Tagjai ünnepélyes szertartásokon és az imádkozáson kívül tanítással és térítéssel is foglalkoznak. Öltözetük tetőtől talpig fehér, kék cingulussal.
 
▲A [[premontrei rend]] építkezései - a bencés-, vagy cisztercitákétól eltérően - típus tekintetében kevésbé különíthetők el. A célhoz illeszkedő gazdaságosság mellett nagyobb szabadságot egyénibb rendszeralakítást tapasztalhatunk (egy és háromhajós elrendezések, apszis- és toronyépítés tekintetében).
== Különleges részletek ==
 
▲=== A rend Magyarországon ===
▲* '''[[Szent László]]-legenda freskórészlete:''' A prépostági templom az elmúlt évtizedben különleges fölfedezés színhelye lett: „[[Szent László-legenda]]” freskót találtak a templom északi falán. A lovagkirályról készített falfestmény - a mostani Magyarországon - eddig csak néhány helyen volt ismert: [[Tereske]], [[Ócsa]], [[Vizsoly]] templomában és két [[Felső-Tisza]] vidéki templomban).
▲Első magyarországi premontrei monostorukat a hagyomány szerint az 1130-as években, Váradhegyfokon (a mai Nagyvárad mellett) alapították, jelenlétüket 1135 előtt már dokumentumok is bizonyítják. Templomaikban a nyilvánvaló francia befolyás mellett erőteljesen érvényesül a korábbi hazai bencés templomok olaszos rendszere és részletalakítása is. Apátságaik közt szép számmal vannak nemzetségi alapításúak is.
 
▲Az [[Árpád-kor]]ban 39 prépostság jött létre, többek között [[Adony (település)|Adonyban]], [[Csorna|Csornán]], [[Hatvan]]ban, [[Jánoshida|Jánoshidán]], [[Jászóváralja|Jászóváralján]], [[Kaposfő]]n, [[Majk]]on, a Nyulak szigetén (a mai budapesti Margit-szigeten), [[Ócsa|Ócsán]], [[Zsámbék]]on, női rendházak pedig [[Ivanics]]on, [[Mórichida|Mórichidán]], [[Somlóvásárhely]]en, [[Szeged]]en működtek. A szerzetesek a kolostori életen kívül lelkipásztorkodással és [[hiteleshely]]i tevékenységgel foglalkoztak, utóbbival nagy szerepet vállaltak az [[írásbeliség]] magyarországi elterjedésében. A török hódoltság idején a premontrei rend hazai működése csaknem teljesen megszűnt. Birtokaik a XVIII. században az ausztriai prépostságok tulajdonába kerültek.
== Források és irodalom ==▼
 
▲A magyar rendtartomány (cirkária) az 1760-as években nyerte vissza önállóságát, de II. József 1785 és 1787 között betiltotta tevékenységüket. Az egyház és a vármegyék tiltakozásának hatására I. Ferenc 1802-ben visszaállította a ciszterci és a premontrei rend működését, az utóbbiak két központja [[Csorna]] és [[Jászó]] (ma Szlovákiában) lett. A visszaállítás feltétele az volt, hogy részt vegyenek az ifjúság középiskolai oktatásában: a csornai prépostság [[Szombathely]]en és [[Keszthely]]en, a jászói prépostság [[Lőcse|Lőcsén]], [[Ungvár]]on, [[Rozsnyó]]n és [[Nagyvárad]]on vezetett gimnáziumot, majd az ungvári helyett a [[kassa]]i gimnázium és konviktus került irányításuk alá.
 
▲Trianon után a nagyváradi és a felvidéki rendházak, iskolák helyett [[Gödöllő]]n alakult ki új központ (1923–24). Az iskolákat 1948-ban államosították, a rendet 1950-ben feloszlatták. Új működési engedélyüket 1989-ben kapták. Középiskolákat Szombathelyen és Gödöllőn működtetnek. A premontrei nővérek [[Zsámbék]]on tevékenykednek.
 
▲== Források és irodalom ==
* ''D. Mezey Alice'': TÜRJE Premontrei prépostság - TKM kötetek: 429. Bp. 1992. - ISBN 963 554 30 303 4
* ''Kovács Imre'': A türjei Premontrei Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. Zalaegerszeg, 1991.
57 ⟶ 85 sor:
 
== További információk ==
 
==Kapcsolódó szócikkek==
{{commonskat|Church of the Annunciation in Türje}}
 
{{DEFAULTSORT:Tu~rjeivoltprepostsagitemplom}}
[[Kategória:Román építészet]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Türjei_volt_prépostsági_templom”