„Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) |
Syp (vitalap | szerkesztései) |
||
12. sor:
Megalapítására teljesen más helyzetben került sor, mint a Komintern idején. Az első világháború után (legalább retorikájában) [[antimilitarista]] szervezetként alakult Kommunista Internacionálé működésének idején a Szovjetunió volt a világ egyetlen kommunista állama, amely egészen a [[Molotov-Ribbentrop paktum]] [[1939]]-es megkötéséig jelentős mértékben elszigeteltnek számított.
A Kominform megszületésének idejére a Németországot legyőző Szovjetunió Európa legerősebb hadseregével rendelkezett és Közép-Európa megszállásával kialakult a [[kommunista blokk|kommunista országok blokkja]], amely a Szovjetunió nyomására visszautasította az Egyesült Államok által Európa nyugato országainak nyújtott [[Marsall-segély]]t. A Kominform a segélyről döntő [[1947]]. júliusi [[Párizsi békeszerződés, 1947|Párizsi Konferencia]] urtán jött létre, már a kialakuló [[hidegháború]] légkörében.
Már neve is jelezte eltérő jelegét elődjétől. A Komintern elsősorban annak eszköze volt, hogy a Szovjetunió ellenőrzése alatt tarthassa a nemkommunista országokban működő kommunista mozgalmakat. A Kominform létrejöttének idejére azonban megszálló csapatain és a megszállt országokban fokozatosan egyeduralkodóvá váló helyi kommunista pártokon keresztül a Szovjetunió megtalálta az ellenőrzés egyéb, jóval hatékonyabb módszereit. (A [[nyugati országok]] komunista pártjaival kapcsolatban viszont vigyáznia kellett, hogy elkerülje szovjet kéziirányításuk látszatát.)
==Jugoszlávia szerepe==
| |||