„Vjacseszlav Mihajlovics Molotov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
48. sor:
|}}
'''Vjacseszlav Mihajlovics Molotov''' ([[orosz ábécé|oroszul]]: ''Вячеслав Михайлович Молотов;'' [[Szovjetszk]], [[1890]]. [[március 9.]] – [[Moszkva]], [[1986]]. [[november 8.]]) vezető [[Szovjetunió|szovjet]] politikus volt a [[sztálinizmus|sztálin]]i diktatúra évtizedeiben, az [[1920-as évek]]től az [[1950-es évek]]ig. A náci [[Németország]] és a [[Szovjetunió]] között kötött, [[Molotov–Ribbentrop-paktum]]ként elhíresült megnemtámadási szerződést ő írta alá szovjet részről [[1939]]-ben. Róla nevezték el a [[Molotov-koktél]] nevű, utcai harcokban használt fegyvert.
== Családja, ifjúkora ==
Oroszországban, a [[Kirovi terület]]en, a ma Szovjetszknek nevezett Kukarka nevű faluban született '''Vjacseszlav Mihajlovics Szkrjabin''' néven, egy bolti alkalmazott fiaként. (Egyes források szerint rokona, unokaöccse volt [[Alekszandr Szkrjabin]] zeneszerzőnek.[http://www.indymedia.ie/article/80990])
Kazanyban végezte a középiskolát és már 16 évesen, [[1906]]-ban csatlakozott az [[Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt]] [[Bolsevikok|bolsevik]] frakciójához. Álnévként vette fel a ''Molotov'' nevet: ''molot'' oroszul kalapácsot jelent. [[1909]]-ben letartóztatták és két évet töltött száműzetésben [[Szibéria|Szibériában]]. [[1911]]-ben beiratkozott a [[szentpétervár]]i műszaki főiskolára, ugyanakkor csatlakozott a ''[[Pravda]]'', az illegális bolsevik újság szerkesztőségéhez, amelyet ekkor [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] vezetett. [[1913]]-ban megint letartóztatták és [[Irkutszk]]ba deportálták, de [[1915]]-ben megszökött és visszatért a fővárosba.
== Korai politikai karrierje ==
82. sor:
== Külügyminiszterként ==
[[Fájl:MolotovRibbentropStalin.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Molotov aláírja a szovjet-német megnemtámadási egyezményt, a háttérben [[Ribbentrop]] és [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]].]]
Az [[1938]]-as [[müncheni egyezmény]] és [[Csehszlovákia]] ezt követő német bekebelezése után Sztálin úgy látta, hogy az [[appeasement]] („megbékélés”) politikáját hirdető nyugati hatalmakkal vagy a szovjetekkel hagyományosan ellenséges [[Lengyelország]]gal nem lehetséges a németek ellen közös biztonsági rendszert létrehozni. Ezért úgy döntött, célszerűbb inkább Hitlerrel szövetkezni, a németek figyelmét Lengyelország és a nyugat felé fordítva, miközben a Szovjetunió időt nyerhet a felkészülésre a németek elleni elkerülhetetlen háború előtt. [[1939]] májusában az orosz külügyminisztert, [[Makszim Litvinov]]ot – aki zsidó volt és ez okból nem a megfelelő személy a németekkel való tárgyalásokra – menesztették, és a helyére Molotovot nevezték ki. Emellett [[1941]] májusáig megőrizte miniszterelnöki pozíciót is, ekkor azonban Sztálin maga vette kezébe ez utóbbi posztot.
| |||