„Kunország” változatai közötti eltérés

'''Kunország''', ([[latin nyelv|latinul]] '''Cumania''') a [[középkor]]i [[kunok|kun]] szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a [[Balkas-tó]]tól az Al-Dunáig terjedtek. A perzsa források a [[sztyeppe|sztyeppének]] ezt a részét területét '''Kipcsak Puszta''', [[perzsa nyelvennyelv]]en '''Desti Kipcsak''' néven említették, {{refhely|Vásáry: ''Az Arany Horda''|47. o.}} A terület nem volt egységes birodalom, hanem a kun–kipcsakkun–[[kipcsakok|kipcsak]]-szári törzsek törzsszövetségeinek laza konglomerátuma, ahol a nagyobb folyók közötti területek nagyban önálló törzsszövetségeket alkottak, amelyek csak laza kapcsolatban álltak egymással. [[1223]], a [[Kalka menti csata]] után az önálló kunok szállásterülete visszaszorult a Dnyepertől[[Dnyeper]]től nyugatra, a magyar kun missziók is erre a területre – a későbbi [[Havasalföld]], [[Transznisztria]], [[Besszarábia]], [[Moldva]] és [[Dobrudzsa]] – korlátozódtak.

Az idő múlásával azonban nagyon gyengült nemzeti tudatuk. Kunországba folyamatos volt a [[románok]] betelepedése, akiknek későbbi vezetői, a [[kenéz]]ek többnyire kun származásúak voltak (köztük valószínűleg [[I. Basarab]] fejedelem is). A kunok más része a Balkánra[[Balkán]]ra telepedett. Kunországból kivándorolt számos kun [[Macedón Köztársaság|Macedóniáig]] jutott, ott, [[Szkopje|Szkopjétől]] északra, [[Kumanovo|Kumanovóban]] telepedtek meg. A balkáni kunokat a [[szerbek]], a [[bolgárok]], vagy a [[macedónok]] olvasztották magukba.