„Monetáris politika” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: *[ → * [ (3) AWB
a (clean up, replaced: *[ → * [ (3) AWB)
::<math> Tartalekrata= \frac{Keszpenz + jegybanki.betet}{Kereskedelmi.bank.osszes.betete}</math>
 
::A tartalékráta nem a bankok likviditását szabályozza, hanem ennek segítségével határozzák meg a kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait általában hosszabb időtávra. Ha a tartalékrátát növelik, a kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani. Ezzel a multiplikátor és a pénzmennyiség csökken. Ha a tartalék rátát csökkentik, akkor ennek a fordítottja megy végbe.
** '''Refinanszírozási és rediszkont politika''': a refinanszírozás a „finanszírozás finanszírozása”. A kereskedelmi bankok a hiteleiket a jegybanki forrás megléte esetén tudják kihelyezni. Ha a jegybank növeli a hitelkeretet, úgy a kereskedelmi bankok is több hitelt tudnak kihelyezni. Ha a refinanszírozási hitelkeret csökken, úgy a kereskedelmi bankok forrásoldala is csökken. A banki mérlegben a következők határozzák meg a kihelyezhető hiteleket:
<center>
{| {{széptáblázat}}
|}
</center>
::: '''Rediszkont politika''' a váltóformához, mint speciális hitelhez kapcsolódik, szerepe napjainkban gyengül. Lejárat előtt a váltót forgathatják, a hátralévő kamat levonásával leszámítolják (diszkontálják). Ha a kereskedelmi bank nyújtja be az értékpapírt a központi bankhoz, akkor rediszkontálásról vagy viszontleszámítolásról beszélhetünk. A lényege, hogy a viszontleszámítolás során a kereskedelmi bank jegybankpénzhez jut.
** '''Kamatpolitika''': a refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával indirekt módon, a piaci szereplők pénzkeresletén keresztül tud hatni a jegybank a pénzmennyiség alakulására. Ha a refinanszírozási kamatlábat emelik, akkor a pénzintézetek is emelik saját hitelkamataikat, így a gazdálkodók pénzigénye csökkenni fog. Amennyiben csökkentik, úgy növekszik a pénzkereslet és ezzel a pénz mennyisége is. Amennyiben egy bank nem él a refinanszírozási hitel lehetőségével, úgy nincs kihatással rá ez a politika. Bizonyos esetekben a vállalatok reakciója is eltérhet a kamatlábak növelésekor. A vállalati költségeken belül a kamatköltség nem biztos, hogy mindig a legjelentősebb. A kamatköltség esetleg áthárítható a vevőkre, vagy kedvező piaci lehetőségek esetén a vállalatok magasabb kamatlábat is elfogadhatónak tartanak.
** '''Nyíltpiaci műveletek''': ilyen műveletek végzéséhez nagy mennyiségű állampapír szükséges, mert a központi bankok ezek adás-vételével alakítják a pénzmennyiséget. Ezzel a módszerrel a pénzmennyiségek azonnali változtatására nyílik lehetőség, és naponta akár többször is alkalmazható. Mivel rugalmas eszköz, ezért akár egy napon belül ellenkező irányú műveletek is végezhetők. A nyílt piaci műveletek egyik fajtája amikor a jegybank egyszerűen eladja vagy megveszi az állampapírokat. A bankok emellett használják az ún. repókat (repurchease agreement), vagyis a visszavásárlási megállapodásokat. Ilyenkor megállapodnak a kereskedelmi bankokkal, hogy egy adott időpontban, azok visszavásárolják az értékpapírokat. Az üzlet kamatköltsége az eladási és vételi árfolyam különbségében jelenik meg. A repók kamatának változtatásával a kereskedelmi bankok kereslete változtatható, így a pénzmennyiség növekedése szabályozható. Az értékpapír vásárlásakor a csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség, hiszen állampapírt vettünk, és ez által gyakorlatilag hitelt nyújtottunk az államnak. Amennyiben ezt visszavásárolják, úgy a forgalomban lévő pénzmennyiség növekszik. A módszernek három fő jellemzője van:
*** ''Autonóm'': alkalmazása kizárólag az adott ország központi monetáris hatóságának döntésétől függ.
*** ''Rugalmas'': mert naponta többször is lehet változtatni a pénzmennyiséget az eladások és vételek révén.
*** ''Közvetlen'': mert hatása azonnal érvényesül, rögtön lezajlik a pénztömeg növekedése vagy csökkenése.
** '''Erkölcsi ráhatás''': egy kevésbé megfogható módszer, hiszen itt személyes megbeszélésekről van szó. A központi monetáris hatóság céljai elérésének érdekében egyeztetéseket folytat a pénzintézetek vezetőivel. Az eszköz hatásfoka függ attól, hogy a bankok vezetőinek pozíciója mennyiben függ a központi hatóságok jóindulatától.
 
*'''Direkt eszközök''': : a központi monetáris hatóság közvetlen a szabályozandó tényező értékét határozza meg. Például a betéti/hitelkamat konkrét nagyságát, a kihelyezhető hitelek globális összegét, stb. A direkt eszközök nem igazán alkalmasak a monetáris politika „finomszabályozására” így napjainkban a szerepük nem túl nagy.
**Kötelező tartalék előírások
** [[Viszontleszámítolás]]i plafon
**Hitelkontingentálás
**Irányított hitelek
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://politikaigazdasagtan.lap.hu/ Politikai gazdaságtan.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://www.zeitgeistmovie.com/ Film - linkgyűjtemény]
 
[[Kategória:Pénzügy]]
282 344

szerkesztés