„Pánszlávizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: mk:Пансловенизам cseréje a következőre: mk:Панславизам |
a clean up, replaced: Egyesült Államok → Amerikai Egyesült Államok AWB |
||
1. sor:
[[Fájl:Slavic europe.svg|thumb|300px|Szlávok Európában]]
[[
A '''pánszlavizmus''' egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom amelynek célja a szláv népek politika, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése.
Rokonságot mutat a [[nacionalizmus]]sal, de politikailag az önálló nemzetállam kívánalma nélkül egy közös szláv állam megteremtése a célja ezért [[Konnacionalizmus|konnacionalista]] mozgalomnak tekinthető. Középpontjában a [[Délkelet-Európa|Balkán]] állt, ahol sok szláv élt a két nagyhatalom, az [[Oszmán Birodalom]] és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] uralma alatt. A pánszlávizmus gondolatát először [[Vinko Pribojević]] [[Horvátok|horvát]] történész és ideológus vetette föl a [[16. század]] elején, majd az ő gondolatát vitte tovább a szintén horvát származású [[Juraj Križanić]] a [[17. század]] derekán.
7. sor:
Az Első Pánszláv Konferenciát az 1848-ban az Osztrák Birodalmon végigsöprő forradalmi hullám hatására hívták össze [[Prága|Prágába]]. A Konferencián elsősorban csehek vettek részt de érkeztek küldöttek a monarchia többi szláv nemzetisége ([[horvátok]], [[szerbek]], [[szlovákok]] stb.) részéről, és az akkor [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] uralom alatt lévő [[Lengyelország|lengyel]] területekről. A Konferencia kezdeményezője és első szónoka [[František Palacký]] volt. Az elsődleges cél a szláv népek monarchián belüli [[autonómia|autonómiájának]] megteremtése volt. Az elsődleges ellenség a Habsburg ház és a németek voltak de a konferencián a [[magyarság]] is komoly kritikát kapott.
{{Idézet 2|Mindazok nevében akik közülünk Magyarországon élnek mi szövetséget ajánlunk a magyaroknak a mi fajtánk veszett ellenségeinek, azoknak, akik alig 4 milliónyin veszik a bátorságot hogy saját igájukba hajtsanak több mint 8 millió szlávot.|<ref name="Bakunyin"/> Bakunyin, Kiáltvány a Szlávoknak}}
A konferenciára [[Párizs]]ból Prágába érkezett [[Bakunyin]] orosz hivatásos forradalmár, aki aktívan részt vett a konferencia kiáltványának megfogalmazásában. Ez az eredetileg megfogalmazott célokon túllépve egy Szláv föderatív állam létrehozásának gondolatát is megfogalmazta.
Végül egy kompromisszumos kiáltványt fogadott el a Konferencia. Ezt František Palacký fogalmazta meg.
Ez a kiáltvány nagyon határozottan elítéli Magyarországot mint a szláv népek elsőszámú ellenségét
{{Idézet 2|Követeljük a magyar minisztériumtól, hogy teljes mértékben hagyjon fel azokkal a az embertelen , erőszakos eszközökkel amelyeket felhasznál Magyarország szláv nyelvű népei ellen, a szerbek, a horvátok, a szlovákok és a ruszinok ellen és amilyen gyorsan csak lehet teljes mértékben biztosítsa számukra nemzetiségi jogaikat.|<ref name="Palacky"/> František Palacký, A Szláv Konferencia kiáltványa Európa népeihez}}
A radikális eszméket megfogalmazó, elsősorban Bakunyin által képviselt vonal, nem ítéli el ilyen mértékben a magyarokat, sőt a Habsburg ház ellenében még bizonyos mértékű együttműködést is elképzelhetőnek tart. Viszont külön kiáltványban fogalmazza meg egy Pánszláv föderáció létrehozásának igényét.
{{Idézet 2|A szláv népek szoros testvéri szövetséget kell hogy kössenek egy hatalmas szövetségi test létrehozására. Ennek sikerében nem lehet kételkedni ha mi kitartunk e mellett a végsőkig mert az igazságosság és az emberiesség a mi oldalunkon áll ellenségeink oldalán pedig semmi csak az igazságtalanság és a barbarizmus.
26 ⟶ 25 sor:
A felkelést, Habsburg ellenes zavargást hat napra rá, [[Június 17.|június 17-én]] [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Alfred Windisch-Grätz]] herceg rövid úton leverte.
A fentiek ismeretében érthető, hogy a Monarchiában a pánszlávizmus: politikai céljánál fogva az eszme megvalósítására közvetlenül irányzott cselekmény felségsértés (btkv 127. §), s az eszme mellett való nyilvános izgatás is büntetendő volt.
A 19. század végén [[a Pallas nagy lexikona]] a következőképpen jellemzi: A pánszlávizmus egy [[19. század]]i mozgalom, melynek célja a [[szláv népek]], jelesül az oroszoknak, ruténeknek, cseheknek, vendeknek, szlovákoknak, horvátoknak, szlovéneknek, szerbeknek, bosnyákoknak, bolgároknak stb. orosz főnökség alatt való egyesülését tűzte ki céljául, «hogy az összes szláv folyamok orosz tengerbe folyjanak».<ref name="Pallas">[http://www.kislexikon.hu/panszlavizmus.html Pallas nagy lexikon]</ref> Valójában a pánszlávizmus a történelem során leginkább szemben állt a hivatalos [[Orosz Birodalom|orosz]]/[[Szovjetunió|szovjet]] állami politikával.
35 ⟶ 34 sor:
Az [[első világháború]] végével jelentős mértékben visszaszorul a pánszlávizmus eszméje, mivel létrejött egy délszláv állam [[Jugoszlávia]], a nyugati szláv államnak tekinthető [[Csehszlovákia]], és a keleti szláv népeket (is) tömörítő [[Szovjetunió]]. [[Lengyelország]] és [[Bulgária]] pedig többnyire távol tartotta magát ettől a mozgalomtól. Azonban a Pánszláv Konferencia fenn maradt.
A II. világháború kitörését követően az orosz politika szláv népekkel kapcsolatos álláspontja gyökeresen megváltozott és 1941 augusztusában Moszkvában létrehozták az Pánszláv-bizottságot (Всеславянский комитет) de pánszláv bizottságok alakultak az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, [[Anglia|Angliában]] és [[Kanada|Kanadában]] is. Az újra feléledt Pánszláv Konferencia 1946-ban Belgrádban tartotta a V. Pánszláv-találkozót. Azonban [[Jugoszlávia]] és a [[Szovjetunió]] viszonyának megromlását követően a Pánszláv Konferencia ismét felfüggesztette tevékenységét.
Miután a szláv államok többsége az [[EU]] és a [[NATO]] tagja lett a hivatalos állami politika számára tabu téma lett a pánszlávizmus, azonban a Pánszláv Konferencia változatlanul működik. 1998-ban az első Pánszláv Konferencia 150. évfordulóján [[Prága|Prágában]] tartották meg a VII. Plánszláv-találkozót ahol újra szervezték a Pánszláv Konferenciát. Az újonnan alakult Plánszláv Konferenciának 12 szláv ország a tagja és egy kiáltványt is elfogadtak.<ref>
==Források==
46 ⟶ 45 sor:
{{Nagyhatalmak diplomáciája}}
{{DEFAULTSORT:Panszlavizmus}}▼
▲{{DEFAULTSORT:Panszlavizmus}}
[[Kategória:Politikai ideológiák]]
| |||