„Zeneterápia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
8. sor:
Az önreflexión túl a művészetterápiák hozzá segítik a klienset egyfajta '''kreatív öngyógyítás'''hoz. A kreativitásához, mint saját erőforrásához. A lelki munka során a néma jobb agyi féltekéből a tudatosabb, beszélő és a motoros aktivitást szervező bal agyféltekébe kerülnek érzelmek, nonverbális tudati motívumok (a corpus callosum a zene segítségével jobban összeköti és nagyobb fokban a két agyi féltekét. (Dunkel, Montréal 2004)
A kommunikáció nem verbális, bár felületesen nézve, a beszélgetünk a zenéről, a zene ürügyén a saját érzelmekről, sőt: közösen zenélünk. Ezt jól szervezve kedély és tudatállapot-változás érhető el, ilyenkor a beteg megért, vagy el mer mondani dolgokat. Zenei, vagy rajzos szimbólumokon keresztül folyik a kommunikáció. Nagyon fontos "játszani" a zene testi hatásaival, a légzéssel, a közös éneklésen és táncon keresztül a szociális hatásokkal. Megváltozik a pulzus, a légzés, de még a bőr elektromos vezetőképessége is. Az agyi aktivitás mintázata is, a zene képes dinamizálni depresszióst, időset, magába zárkózott klienst. Fogyatékkal élők fejleszthetők zenei gyakorlatok által, pl.
| |||