„Flow-élmény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: vi:Thuyết Dòng Chảy |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{lektor}}
{{nincs forrás}}
A Flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, teljesen átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli. Ezt, vagyis a pozitív filozófia fogalmát először Csíkszentmihályi Mihály fogalmazta meg, és azóta a szakterületen kívül is számos helyen hivatkozzák.
A tudós szerint a Flow-élmény egy teljesen koncentrált, a motivációt a maximumig fokozó élmény, melynek során az ember képes teljesen egy dologra figyelni, és megfelelően terelni saját érzelmeit a legjobb teljesítmény, vagy tanulás végett.
A Flow-élmény egyik legbiztosabb jele, hogy spontán, akár kitörő örömöt érzünk, miközben egy adott feladatot megoldunk, de a Flow-t úgy is le szokták írni, mint egy egyszerű mély koncentrációt, amikor csak az adott feladatra koncentrálunk.
== A jelenség jellemzői ==
48 ⟶ 51 sor:
A flow érzése a szabadság jele. A flow azonban mégsem tudatos cselekvés, hanem inkább olyan tudatállapot, amelyben hagyjuk, hogy megtörténjen. Tudatosságunk megzavarhatja a flow-t. Mihelyt eltávolítjuk az akadályokat, felismerhetjük amikor bekövetkezik. Ehhez mindig szükséges a pillanatban való jelenlét. Ha a múltban élünk, vagy a jövőben, nem éljük át a tevékenység örömét. Tanuljuk meg szeretni a jelent, mondj igen-t rá, bármi legyen is az, és értékeld az élet szépségét, bárhol is vagy.
== Etimológia ==
A Flow, vagyis „folyékony” elnevezést onnan kapta a jelenség, hogy Csíkszentmihályi 1975-ben számos interjút készített ezzel kapcsolatban, melyekben az alanyok ezt a fajta élményt úgy írták le, mint a vizet, mely tovább sodorja őket. Pszichológiai értelemben a „flow” egy adott cselekvésben történő elmerülést jelent
== Mik nehezítik a Flow-ban maradást? ==
A Flow-élmény fenntartását legtöbbször apátia, unalom, vagy idegesség nehezítheti. Az apátia főként akkor jelenthet problémát, ha az elénk tárt feladatok nem nyújtanak megfelelő kihívást, és képességeink is alacsony szintűek, így nem mutatunk érdeklődést a feladat iránt. Az unalom akkor lép fel, amikor az adott kihívás alacsony, azonban a képességeink messze meghaladják ezt a kihívást. Végül pedig az idegesség akkor állhat be, amikor az elénk táruló feladatok annyira nehezek, hogy azok stresszhez vezetnek. A Flow-élmény ezzel szemben akkor jelentkezik, amikor a kihívás megfelel a képességi szintnek.
== Kik érhetik el legkönnyebben a Flow-élményt? ==
Csíkszentmihályi hipotézise szerint bizonyos személyiségjegyekkel rendelkező emberek könnyebben és gyakrabban átélhetik a Flow-élményt, mint mások. Ezek a személyiségjegyek a kíváncsiság, a kitartás, a nem ön-centrikusság, és, hogy szeresse a különböző aktivitásokat pusztán saját magukért végezni. Mindezek leginkább az autotelikus beállítottságú emberekre jellemzőek. Habár kifejezetetten az autotelikus személyiséggel kapcsolatban nem sok releváns kutatás készült még, kutatások azonban tényleg felfedték, hogy néhányan gyakrabban élik át a Flow-élményt, mint mások.
== Külső hivatkozások ==
| |||