„Esztergálás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Esztergagépek: Ez-az |
||
5. sor:
== Esztergagépek ==
[[Fájl:Lathe tpz.jpg|bélyegkép|Egyetemes csúcseszterga]]
Esztergáláskor a forgó főmozgást a munkadarab, az előtolómozgást a szerszám végzi. Az esztergálás gépei olyan szerkezetek, amelyek ezt a kétféle mozgást egyidejűleg biztosítani tudják. A munkadarab mozgatását a ''főhajtómű'', a szerszám mozgatását a főhajtóműtől függő ''előtoló-hajtómű'' ''(mellékhajtómű)'' biztosítja.
17 ⟶ 16 sor:
=== Csúcsesztergák ===
[[Fájl:Csucseszterga01.jpg|bélyegkép|280px|Csúcseszterga szerkezete]]
27 ⟶ 25 sor:
* '''Előtolómű (mellékhajtómű)''': a szerszám előtoló mozgását a hosszanti horonnyal kialakított ''vonóorsóval'' vagy – menetvágáskor – a trapézmenetű ''vezérorsóval'' biztosítja úgy, hogy az egész szánszerkezetet mozgatja.
* '''Szánszerkezet''': feladata az egyenes vonalú mozgás biztosítása és a szerszámbefogás.
* '''Nyereg''': a munkadarab megtámasztásához szükséges szerkezeti elemeket tartalmazza. A gépágy nyeregvezetésében elcsúsztatható és a szükséges helyzetben rögzíthető. A hüvely elülső
==== Fordulatszám-szabályozás ====
A gazdaságos forgácsolás (gazdaságos [[éltartam]]) érdekében mindig a legmegfelelőbb vágási sebességgel, azaz a főorsó megfelelő fordulatszámával kell esztergálni. Ehhez a fordulatszámot tág határok között kell tudni változtatni. Az esztergagép annál korszerűbb, minél több fordulatszámot lehet rajta beállítani. A fordulatszám-szabályozást meg lehet valósítani fogaskerék-előtéttel, szabályozható fordulatszámú motorral vagy fokozat nélküli áttétellel.
A leggyakoribb módszer a fogaskerék-előtéttel végzett szabályozás. Ebben az esetben az esztergagépek fordulatszámait geometriai sor szerint határozzák meg, így biztosítható a leggazdaságosabb kihasználás. A geometriai sor hányadosát ''fokozati tényezőnek'' nevezik. A szabványos fokozati tényezők: 1,06; 1,12; 1,26; 1,58. Ennek alapján például a
A ''fokozat nélküli áttétellel (PIV-hajtás)'' végzett főorsómeghajtás esetén a tengely fordulatszáma állandó, a főorsót lamellás lánc hajtja. A hornyos tengelyen elhelyezett kúpos tárcsák egymáshoz viszonyítva elcsúsztathatók. A kúpos tárcsákban sugárirányú hornyok vezetik a lamellás láncot, így csúszásmentes fokozat nélküli meghajtás biztosítható.
==== Előtoló mozgás ====
Az esztergakések egyenes vonalú mellékmozgását a szánszerkezet ''(szupport)'' mozgása biztosítja. A szánszerkezettel gépi és kézi hosszelőtolást, keresztelőtolást és menetvágást lehet megvalósítani.
* ''Gépi hosszelőtoláskor'' a vonóorsón levő csiga forgat egy fogaskerék-áttételt, ami a gépágyon kialakított fogasléchez a lakatkerékkel kapcsolódik, így az egész szánszerkezetet hosszirányban mozog.
* ''Kézi hosszelőtoláskor'' a kiiktatják a csigahajtást, a szánszerkezetet a fogasléchez kapcsolódó, karral forgatott fogaskerék mozgatja.▼
* ''Keresztelőtoláskor'' a csigahajtómű, fogaskerék áttétele a keresztszán mozgatóorsójával kapcsolódik, ez biztosítja a szán keresztirányú elmozdulását.▼
* ''Menetvágáskor'' a pontos előtolás, és a profilba való pontos visszaállás érdekében a szánszerkezetet nem a vonóorsóval, hanem a ''vezérorsóval'' mozgatják. A vezérorsó olyan csavarmenetes tengely, amely a vonóorsótól független zárszerkezettel, az ún. ''lakatanyával'' kapcsolódik a szánszekrényhez. A lakatanyát olyan biztosító reteszeléssel kell ellátni, amely megakadályozza a vonóorsó és a vezérorsó egyidejű bekapcsolását.▼
▲''Kézi hosszelőtoláskor'' a kiiktatják a csigahajtást, a szánszerkezetet a fogasléchez kapcsolódó, karral forgatott fogaskerék mozgatja.
* Norton-hajtómű (az előtolómű elterjedt elnevezése a „Norton-szekrény”),▼
* lengőkerekes meander,▼
▲''Keresztelőtoláskor'' a csigahajtómű, fogaskerék áttétele a keresztszán mozgatóorsójával kapcsolódik, ez biztosítja a szán keresztirányú elmozdulását.
* tolókerekes meander,▼
* cserekerék-szekrény: Ritkábban használt előtolási tartományok váltására,
▲''Menetvágáskor'' a pontos előtolás, és a profilba való pontos visszaállás érdekében a szánszerkezetet nem a vonóorsóval, hanem a ''vezérorsóval'' mozgatják. A vezérorsó olyan csavarmenetes tengely, amely a vonóorsótól független zárszerkezettel, az ún. ''lakatanyával'' kapcsolódik a szánszekrényhez. A lakatanyát olyan biztosító reteszeléssel kell ellátni, amely megakadályozza a vonóorsó és a vezérorsó egyidejű bekapcsolását.
▲:Az előtolómozgást biztosító vonóorsó és vezérorsó hajtását az előtolómű - egy sebességváltó - biztosítja. Hogy a fordulatszámtól függetlenül állandó legyen az egy főorsó-fordulatra eső előtolás, meghajtását mindig a főorsóról kapja. Az előtolómű szerkezeti kialakítása szerint lehet:
▲* Norton-hajtómű (az előtolómű elterjedt elnevezése a „Norton-szekrény”)
▲* lengőkerekes meander
▲* tolókerekes meander
▲:Ritkábban használt előtolási tartományok váltására, valamint a <sup>mm</sup>/<sub>fordulat</sub> <sup>inch</sup>/<sub>fordulat</sub> méretrendszer választáshoz gyakran használt elem a ''cserekerék-szekrény''. Ez a főorsó, és az előtolómű között helyezkedik el, és a módosítás csak a kapcsolódó fogaskerékpárok cseréjével lehetséges. [[Leonardo da Vinci]] esztergáján csak cserekerekes előtoló szerkezet volt.
==== A munkadarab befogása ====
Az esztergákon a munkadarab befogása annak alakjától és méreteitől függ. A munkadarab befogása elvileg háromféle lehet:
* befogás egyik végén,
65 ⟶ 58 sor:
===== Az esztergatokmány =====
[[Fájl:ThreeJawChuckKey.jpg|bélyegkép|Esztergatokmány]]
Rövid, hengeres darabokat leggyakrabban hárompofás, önműködően központosított spirálmenetes tokmányba fognak be. A tokmánypofák egyszerre, azonos sebességgel mozognak. A központosítási hiba 0,
▲Rövid, hengeres darabokat leggyakrabban hárompofás, önműködően központosított spirálmenetes tokmányba fognak be. A tokmánypofák egyszerre, azonos sebességgel mozognak. A központosítási hiba 0,05…0,12 mm.
A tokmányházban lévő kúpfogaskerék négyszögletes végű kulccsal forgatható. A kis kúpkerékhez kapcsolódik egy spiráltárcsa, amelynek egyik oldala nagy kúpkerék, a másik oldalán (homlokfelületén) pedig laposmenetes szelvényű, síkban fekvő spirálmenet található. Ezekbe a menetárkokba kapcsolódnak a szorítópofák menetbordái. A szorítópofák mindkét oldalán vezetősínek vannak, amelyek a tokmánytest árkaiba illeszkednek, és ez által biztosítják a pofák sugárirányú vezetését. A nagysorozatú és tömeggyártásban pneumatikus vagy hidraulikus gépi szorítású tokmányokat alkalmaznak.
===== A síktárcsa =====
A síktárcsa négy (ritkán több) szorítópofája külön-külön, egymástól függetlenül állítható. Így nemcsak forgástestek, hanem szögletes vagy szabálytalan keresztmetszetű munkadarabok befogására is alkalmas. A befogást feszítővasakkal és csavarokkal is el lehet végezni. Egyenlőtlen tömegeloszlású alkatrészek felfogásakor a darabot ellensúllyal kell kiegyensúlyozni. Síktárcsát általában egyedi gyártásban használnak.
[[Fájl:LatheDrivePlate-carriers.jpg|bélyegkép|jobbra|Befogás csúcsok közé forgatótárcsával és esztergaszívvel]]
===== Befogás csúcsok közé =====
A munkadarab mindkét végén történő befogásakor a központosító elemek a különféle esztergacsúcsok (normálcsúcs, félcsúcs, kitérőcsúcs, negatívcsúcs, forgócsúcs, forgatócsúcs stb.). A központosító csúcsok számára a munkadarab mindkét végébe központfuratot fúrnak. A központfuratokba illeszkedő esztergacsúcsok nyomaték átvitelére nem alkalmasak. A csúcsok közé fogott munkadarabot a rászorított ''esztergaszívvel'' lehet forgatni. Az esztergaszívet a főorsóra erősített forgatótárcsa mozgatja.
Hosszú és vékony munkadarabok a forgácsolóerő hatására kihajolhatnak. Ez a kihajlás az ún. ''bábokkal
=== Egyéb esztergagépek ===
[[Fájl:Francis Runner InWorkshop 300.jpg|bélyegkép|balra|Karusszeleszterga]]
[[Fájl:MoriSeikiLathe.jpg|bélyegkép|[[CNC]] esztergagép]]
[[Fájl:Woodlathe.JPG|bélyegkép|Korszerű faeszterga]]
| |||