„Kovács Sándor (hírlapíró)” változatai közötti eltérés

[[1860]]-ban született [[Szatmár vármegye|Szatmár vármegyében]], [[Szamosszeg]]en. Édesapja közjegyző volt, aki még azon évben [[Mátészalka|Mátészalkára]] ment jegyzőnek (meghalt 1867. július 7-én). Kovács Sándor nagybátyja gondozása alá került és a [[nagykálló]]i reáliskolában tanult; három osztály elvégzése után [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]] kereskedésbe adták. Itt az erős munka a gyenge szervezetű fiút beteggé tette és így nyolc hónap múlva ismét haza kellett mennie. Mivel nagybátyja ismét kerekedésbe akarta adni, megszökött tőle, Nagykállóba ment és ott házitanítással tengette életét. Ezalatt az V. és VI. osztályt is végezte és 1877-ben Budapestre jött, ahol a zerge utcai reáliskolában a VII. és VIII. osztályt is elvégezte. Ekkor anyja tartása és testvéröccse tanítása is reánehezedett, így kénytelen volt a tanulástól megválni és az akkor keletkezett ''Uj Budapest'' című képes napilapnál keresett állást, ahol 1879 végeig maradt. Azután a [[Rumbach József]] ügyvéd által szerkesztett ''Budapesti Sürgöny'' című kőnyomatú laphoz ment, 1881. július 15-én pedig a ''Hírcsarnok'' kőnyomatú lap szerkesztőségébe lépett, ahol mint főmunkatárs, két év múlva pedig mint segédszerkesztő működött. [[1884]]1883-benban ''Dobóa lánya''Farkas-Raskó című balladájávalpályázaton az 1884Uj Golgotha c. évikölteményét Farkasés 1884-Raskóben pályázatona Dobó leánya balladáját dicsérettelfelmelítésre tüntettékméltónak kitalálták. Az 1885. évi országos kiállítás alatt szerkesztette a ''Kiállítási Hirnök'' című kőnyomatú kézirati lapot vidéki lapok számára. Az [[1900]]-as évek elején mint állami vasúti ellenőr dolgozott, később vasúti szakcikkeket is írt. Számos hírlapi cikkén kívül népies hangú költeményeivel is elismerést vívott ki magának.

Cikkei, költeményei a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Budapest (1878-79., 1881-1882.), Friczi (1879.), Uj Budapest (1879.), Lehel Kürt (1879.). Nővilág (Jászberény 1879.), Vasmegyei Közlöny (1879-1881.), Család Lapja (1879.), Szabolcsmegyei Közlöny (1879.), Jászvidék (1879.), Magyar Vidék (Pápa, 1879.), Székesfejérvár (1879.), Egri Lapok (1879.), Magyarország és a Nagyvilág (1880.), Pápai Lapok (1880-82.), Pesti hirlap szépirodalmi melléklapja (1880.), Abauj-Kassai Közlöny (1880.) Dunántúli Képes Naptár (1880-81.), Hölgyek Naptára (1881. Ő és Az jegyek alatt), Családi Kör néplap szépirodalmi melléklete (1883.), Képes Családi Lapok (1883.), Kossuth Naptára (1883.), Budapesti Bazár (1884.), Rózsa Kálmán Nagy Képes Naptára (1884.), Ország Világ (1885., 1887. Gróf Gvadányi József), Németi Hirlap (1885.), Magyar Szalon (1885.), A kiállítás alatt (1885.) tárcacikkek a legtöbb vidéki lapban, Budapesti Hirlap, Nemzeti Politika, Harmonia sat., 1883-ban a Farkas-Raskó pályázaton az Uj Golgotha c. költeményét és 1884-ben a Dobó leánya balladáját felmelítésre méltónak találták.