Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
=== Újságíróként ===
1850-ben a bécsi takarékpénztárnál nyert alkalmazást, de hivatalos működése közben a [[Pesti Napló]]nál és a bécsi [[Magyar Sajtó]]nál folytatta újságírói működését. 1858-ban [[Széchenyi István]] gróf ismételt meghívására [[Hopf János]] kanonok bemutatta őt a legnagyobb magyarnak, aki azután hetente 3-4 alkalommal kivitette egyik fiával magához [[Döbling]]be. A gróf bizalmát nagy mértékben megnyerteelnyerte és akkori névtelen iratainak legnagyobb része az ő kezén ment keresztül; némelyekhez előszót, másokhoz egész fejezeteket irt. Cikkeivel elősegítette a [[kiegyezés]]t, hiszen [[Deák-párt]]i volt.
 
[[1861]]. [[december 20.|december 20]]-án [[Deák Ferenc]] ajánlatára a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjának választotta; itt a nemzetgazdasági bizottságnak is tagja volt. Ugyanekkor sajtópert indított ellene Schmerling, mert a ''Wanderer''ben a magyar alkotmány helyreállítását sürgette. A végtárgyaláson maga védte magát, három napig tartott; az eredmény az lett, hogy hat hónapi, böjtöléssel súlyosbított börtönre s a doktori rang elvesztésére ítéltek. A börtönbüntetést a legfőbb törvényszék három hónapra szállította le, s ezt három hét híjával le is töltötte. A pesti egyetem azonban megtagadta az ítélet második részének teljesítését. [[Anton von Schmerling]], mint a takarékpénztár elnöke, itt is áskálódott ellene, elmozdíttatását azonban nem bírta kieszközölni s csupán annyit ért el, hogy három évre minden előléptetés el volt zárva előtte. EzEzen esemény következtében csak 1863 vége felé jöhetett Pestre akadémiai székét elfoglalni a Menedékjogról irtírt értekezésével.
 
1866 vége felé a magyar királynéhoz hívták meg, akivel aztán hónapokon át mindennap több óráig társalgott, írt, olvasott, többnyire történeti, de egyéb munkákat is. Mikor az udvar 1867-ben [[Schönbrunn]]ba költözött, ő felsége oda is magával vitte és Falk a délutáni órákat rendesen ott töltötte.
2 806

szerkesztés