„Marcalváros” változatai közötti eltérés

Győr lélekszám-emelkedésének egyik nagy [[szocializmus|szocialista]] eredménye, a több tízezres lakótelepek létrejötte a történelmi városmag körül. A győri lakótelepek kiépülése a hatvanas évek végén kezdődött meg. Ez egybeesett a nagymértékű lakásigények kielégítésével. A Kun Béla lakótelep kiépítése két ütemben történt meg. A két településrész megépítése Győr legnagyobb lakótelepévé tették. (Marcalváros I. 11  500 lakos, Marcalváros II. 6 9006900 lakos) Neve a [[rendszerváltozás]] után lett '''Marcalváros'''. A város teljes lakosságának 14 %-a él itt.

Viszonylag rövid idő alatt kellett nagyszámú lakást építeni. Ez azzal járt, hogy a lakótelepek sivárak lettek. A tervezési időszak végén jöttek rá a tervezők, hogy a panel lapokat színesíteni lehet. Először mindenféle színű panellapokat építettek be. (Vö.: [[Papagáj]] házzal [[Jancsifalu]] szélén) A városrészben már több színes panelházzal lehet találkozni.(Például a Heszky Erzsébet utcában, a mai neve '''[[Répce]]''' utca.) A lakótelepen a fásítás, parkosítás oldotta a az egyhangúságot, de nem tudta azt megszüntetni. A rendszerváltás után [[Kolozsváry Ernő]] polgármester, aki nagy műgyűjtő volt, köztéri szobrok kihelyezésével akarta megoldani a problémát. Ez azonban több ok miatt elmaradt. A lakosság azonban megoldotta [[falfirka|graffiti]]k formájában. A város vezetése más településekhez képest elöljárt a problémák megoldásában, mert a lakótelepen lévő aluljáróban már szervezett formában adott lehetőséget a városképet javító falfestmények elhelyezéséhez. Sajnos Budapesthez[Budapest]]hez és a többi településhez hasonlóan itt is megjelentek a „vandálok”.