„Vosztok–3” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A szimultán repülés: +1 ref. |
→A szimultán repülés: bővítés |
||
109. sor:
===A szimultán repülés===
A Vosztok–3 startja után azonnal megkezdődött a következő űrhajó indításának előkészítése, mivel aműveleti terv szerint mindössze egy nap múlva fel kellett bocsátani a [[Vosztok–4]]-et a Koroljov által elképzelt többnapos szimultán repülés teljesítésére. A mérnökök rohammunkában rendbehozták a tornyot, és felkészítették a következő startra, míg a felkészítőcsapat másik része kigördítette az összeszerelő csarnokból a rakétát és felállították az indítóállásban. A startra a tervek szerint, moszkvai idő szerint [[1962]]. [[augusztus 12.|augusztus 12]]-én 11 óra 2 perc 33 másodperckor került sor. Az időzítésnek rendkívül fontos szerepe volt, tekintve, hogy az irányítás szerette volna, ha a két űrhajó minél jobban megközelíti egymást az űrben, vagy az éppen [[Tyura-Tam]] felett elhaladó Vosztok–3-ból Nyikolajev láthassa az éppen a [[világűr]]be induló [[rakéta]] füstcsóváját (és így lényegében társa startját). A korábban startoló űrhajó ugyanis éppen [[Bajkonuri űrrepülőtér|Bajkonur]] felett haladt át a start időpontjában és Nyikolajevnek kifejezett feladata volt, hogy az űrhajó térbeli helyzetét úgy változtassa meg, hogy rálásson a starthelyre és lehetőség szerint megfigyelje a társűrhajó startját. (Nyikolajevnek a rakétát és az űrhajót magát nem volt esélye megpillantani, azonban a startkor keletkező lángcsóva fényét, vagy még inkább a rakéta akár több tíz kilométeres kondenzcsíkját esélye volt megpillantani. Azonban a próbálkozás nem sikerült, Nyikolajev nem látta semmi jelét a startnak.<ref name="siddiqi358">{{cite web|url=http://history.nasa.gov/SP-4408pt1.pdf|title=Challenge to Apollo – The Soviet Union and the Space Race (358.o.)|author=Asif A. Siddiqi|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2013-01-03}}</ref>.)<ref name="siddiqi357"/>
A repülés legnagyobb szenzációja már rögtön a legelső keringésben eljött: a két űrhajó nagyjából 5 kilométerre megközelítette egymást. A „közelítés manővere” már a jövőt szolgálta (a megszokott propagandacélok mellett). 1962 közepén ugyan még csak ez első embert szállító űrhajók indultak az űrbe, ám [[John Fitzgerald Kennedy|John F. Kennedy]] elnöknek a [[Hold]] elérését célzó kihívása nyomán a két nagyhatalom űrprogramja már az oda való eljutás technológiáit kutatta, amelyekben legalább egy pont közös és egyúttal biztos volt, bármiféle holdrepüléshez [[Hold körüli pályán végrehajtott randevú|űrrandevúkra]] van szükség, amelyekhez pedig manőverezésre képes űrhajókra. A nyugati szakemberek – akik nem tudták, hogy a [[Vosztok űrhajó]] képes-e manőverezésre – izgatottan várták, hogy mikor reptet a [[Szovjetunió]] két űreszközt egyszerre és azokkal megpróbálják-e az összekapcsolódást. A szovjetek pedig egyrészt „megfeleltek a Nyugat várakozásainak”, azaz megpróbálták szimulálni a két űrhajó közötti megközelítést, másrészt értékes tapasztalatokat szereztek. Bár maga a maximális közelítés mindössze a startidőpontokkal és pályaszinkronizációval való zsonglórködés volt, mintsem egy irányított manőver, a Koroljov terveiben szerepő következő, manőverezhető űrhajótípus, a [[Szojuz űrhajó|Szojuz]] tervezett repülési profilja szerint két űrhajó közötti összekapcsolódáshoz 20 kilométeren belülre kell hozni az űrhajókat a pályájuk szinkronizálásával (passzív módon), hogy aztán a fennmaradó távolságot kelljen csak aktív manőverekkel áthidalni. A Vosztok–3 és –4 első keringésbeli pályaszinkron manővere igazolta, hogy a két űrhajó a megkívánt 20 kilométeren belülre hozható pusztán a keringésük tervezésével. Popovics egy repülés utáni konferencián azt állította, hogy észlelte a társűrhajót keringés közben ''„mint egy nagyon pici holdacskát”'', de a későbbi valódi űrrandevús tapasztalatok alapján ez inkább csak a propaganda része lehetett, a valóságban az űrhajósok egyszer sem pillantották meg a repülés alatt egymás űrhajóját. A két űrhajó egymás közeli repülésére csak nagyon rövid ideig állt fenn, a keringés végére a pályák apró eltérései 850 kilométerre növelték a korábbi 5 kilométeres minimumot.
A leszállásra [[1962]]. [[augusztus 15.|augusztus 15]]-én, 65 keringést követően került sor. A Vosztok–4 hét perccel később ért földet, 48 keringés megtétele után.
,
==Jegyzetek==
| |||