„Caesar fóruma” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Világörökség|
név=Róma történelmi központja|
kép=RomaForoAugusto.JPG|
felirat=Caesar fóruma|
ország=Olaszország|
9. sor:
 
 
'''Julius Caesar fóruma''' (latinul ''Forum Julium vagy Caesaris'') a római császárfórumok egyike, mely a császárkorban a ''VIII. Forum Romanum'' regióhoz tartozott. Nerva fórumával állt szomszédságban, a [[Curia]] mögött terült el. Ma a via del Carcere Tulliano-n helyezkedik el.
A VIII. regióhoz tartozott még a Capitolinus mons (l. fentebb) és a császárok forumai. Nerváéval szomszédos volt a Curia mögött épített '''Forum Julium vagy Caesaris''', a melyet Caesar száz millió sestertiuson megvásárolt területen emelt. A négyszögű forum közepén állott a pharsalusi ütközetben fogadott Templum Veneris Genetricis és előtte Caesar bronz lovasszobra.
 
Julius Caesar száz millió [[sestertius]]on vásárolta meg a földterületet, ahol az épületegyüttes emelkedett. A házak megvásárlása és lerombolása így egy vagyont jelentett. Caesear galliai hadizsákmányát áldozta fel erre a célra.
 
A négyszögű fórum közepén állott a pharsalusi ütközetben fogadott ''Templum Veneris Genetricis'', azaz Vénusz Genetrix temploma, melyet i.e. 46-ban szentelték fel. Julius Caesar az istennőtől eredeztette magát. A templom falai között magasodott egykor Vénusz és Cleopatra szobra. A templomból ma csupán három korinthoszi oszlop és az emelvény maradt fenn. Előtte helyezkedett el a ma már nem létező Caesar-lovasszobor, mely eredetileg bronzból készült.
 
Az egész fórumot két oldalról oszlopcsarnok vette körül, s előtte üzletek sora emelkedett, ám mindez i.sz. 80-ban tűz áldozatává vált. Domitianus és Traianus később az oszlopsort újjáépíttették.
 
A fórum csak bejelentkezéssel, engedéllyel látogatható. A Via dei Fiori Imperialiról viszont be lehet látni romjaira.
 
==Források==
* Pecz Vilmos: ''Ókori lexikon, I–IV. kötet''. Budapest, Franklin Társulat, 1904.