„Werbőczy István” változatai közötti eltérés

 

[[I. János magyar király|Szapolyai János]] királlyá választásakor kancellárjává és tanácsosává tette. Megjárta időközben [[Konstantinápoly]]t is királya érdekében. A király, halála esetére, fia egyik gyámjául őt nevezte ki. Mindamellett politikai fontossága nem volt a jelentős tényezők sorában. Bírói pályán kezdte közéleti szereplését és ott is végezte. Werbőczi [[Buda (történelmi település)|Budavár]] első megszállása után is helyén maradt, elvállalta a renegát szerepét. A szultán kinevezte a meghódolt keresztények bírájává – tíz forint napidíjjal. Azonban békétlenségével, veszekedéseivel a szultán haragját vonja a fejére, ezért a „tiszteletére” rendezett lakomán, 1541-ben Budán, 83 éves korában megmérgezték. Különös fintora a sorsnak, hogy bár Werbőczy István híres gyűjteményében ([[Tripartitum]]) a zsidókról így ír: "az üdvösséggel ellenkező kiváltságaik vannak", hamvai mégis az akkori [[budai zsidó temető]]ben (Alagut utca–Pauler utca–Attila út közti területen) porladnak.

Fiával, Imrével a család férfiága kihalt, lánya Erzsébet az Aspermonth grófi ház egyik őse.

 

== Munkája ==