„Emberi idegrendszer” változatai közötti eltérés

Idegrostnak nevezik egy idegsejt nyúlványait (axonját vagy dendritjeit). Az idegrostok kötegeit a központi idegrendszerben gyakran idegpályáknak nevezik. A környéki idegrendszerben az idegrost kötegek alkotják a perifériás idegeket.<ref name=PI/><ref name=PNS/> Az idegrendszer központi és környéki részében kétféle idegrost található, nevezetesen a velőhüvelyes<ref>{{cite web|url=http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002261.htm|title=Velőhüvely|publisher=MedlinePlus|language=angol}}</ref> ''(myelinhüvelyes)'' és a velőhüvely nélküli ''(myelinhüvely nélküli)'' rostok. A velőhüvelyes idegrostok azok, amelyeket velőhüvely borít. A velőhüvely nem része a neuronnak, hanem támasztósejtek képződménye. A központi idegrendszerben a kis gliasejtek, az oligodendrocyták<ref>{{cite web|url=http://physrev.physiology.org/content/81/2/871.long|author=Nicole Baumann, Danielle Pham-Dinh|title=Biology of Oligodendrocyte and Myelin in the Mammalian Central Nervous System|language=angol|publisher=Physiological Reviews}}</ref> nyúlványai, a környéki idegrendszerben pedig a Schwann-sejtek<ref>{{cite web|url=http://www.getbodysmart.com/ap/nervoussystem/supportcells/myelination/tutorial.html|title=SCHWANN CELLS and MYELINATED AXONS|publisher=GetBodySmart|language=angol}}</ref> sejtmembránjai – rétegesen felcsavarodva – alakítják ki. A velőhüvely nem folytonos réteg, hanem szakaszokból áll, amelyeket azonos térközönként Ranvier-féle befűződések<ref>{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/417103/node-of-Ranvier|title=node of Ranvier - Ranvier-féle befűződés|publisher=Encyclpaedia Britannica|language=angol}}</ref> választanak el egymástól. A velőhüvely szakaszai, a velőtagok 0,5–1,0&nbsp;mm hosszúságúak. A központi idegrendszerben egy oligodendrocyta akár hatvan idegrost axon velőhüvelyének képzésében is részt vehet. A környéki idegrendszerben minden egyes velőtaghoz egy Schwann-sejt tartozik az idegroston. A központi idegrendszerben a kisebb axonok, az autonóm (vegetatív) idegrendszer postganglionarisposztganglionáris rostjai és bizonyos finom érző (fájdalomérzést közvetítő) axonok velőhüvely nélküliek.

Az idegműködés elemi folyamata a reflex, aminek szerkezeti alapja a [[reflexív]].<ref name="SR"/> A reflexív fő komponensei a receptor, az afferens szár, a központi kapcsolórendszer, az efferens szár és az effektor. A legegyszerűbb gerincvelői reflexív, az izmok saját nyújtási reflexe, mindössze két neuronból áll. A bonyolultabb reflexívek számos neuron kapcsolódásából alakulnak ki. Az egyszerű nyújtási (proprioceptív) reflex az alábbi módon és az említett neuronok közreműködésével jön létre. Az izom megnyújtása az izomban lévő receptorokban (izomorsókban) található speciális rostok, meghosszabbodásával jár, ami ingerli a receptorokon végződő érző idegeket. Az idegi ingerület az afferens neuronokon keresztül eléri a gerincvelőt. Az afferens rostok a gerincvelőben szinapszist képeznek a nagy alfa motoros sejtekkel, amelyek a gerincvelő szürke állományának elülső szarvában helyezkednek el. Az idegi ingerület most az efferens motoros rostokon terjed tovább, és a motoros véglemeznél ingerli a munkaizomrostokat, mire az izom összehúzódik. Ez az egyszerű nyújtási reflex kétneuronos, egy afferens és egy efferens neuronból álló ívet alkot. Meg kell említeni, hogy az izomorsó afferens ingerületei gátolják az antagonista izmokat ellátó alfa motoros neuronokat. Ezt a hatást reciprok gátlásnak nevezzük. Megemlíthető, hogy a védekező (nociceptív) és a vegetatív reflexív is a gerincvelői szelvény(ek) szintjén záródik. A vegetatív reflexív efferens szára két, pre- és postganglionárisposztganglionáris neuronból áll.<ref name="SR"/>

A [[szív]] saját ingerületképző és ingerületvezető rendszerrel rendelkezik,<ref>{{cite web|url=http://health.howstuffworks.com/human-body/systems/circulatory/heart-rhythm1.htm|author=Julia Layton|title=What determines the rythm of your heart?|language=angol|publisher=Fit and Health}}</ref><ref name="SR"/> amely módosult szívizomsejtekből áll. Ez a rendszer biztosítja a szív önálló, automatikus működését. Mind az ingerületképző és vezető rendszer, mind a munkaizomzat sejtjei között réskapcsolatok biztosítják az ingerület áttevődését. A szív működését az autonóm idegrendszer az ingerületképző és vezető rendszerének és a munkaizomrostoknak a beidegzésével a szívműködést módosítani képes, így a szív munkájának az aktuális terheléshez való jobb alkalmazkodását biztosítja, és különböző sajátos reflexeket közvetít. A szívet szimpatikus és paraszimpatikus posztganglionáris, velőhüvely nélküli rostok látják el, amelyek a kötőszövetes terekben haladva érik el a módosult és a munkaizom rostokat. Előbbiek a szimpatikus dúclánc nyaki dúcaiból erednek, utóbbiak a bolygóideg ''(nervus vagus)'' [X.] postganglionarisposztganglionáris rostjai. A szimpatikus és paraszimpatikus beidegzés egymással ellentétes hatásokat fejt ki a szív működésére. A szív különböző részeiből érző idegek is indulnak ki, ezek normális körülmények között nem tudatosuló érzéseket közvetítenek.