„Irídium” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: }} → }} (47), *[ → * [ (3) AWB
a (r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: mk:Иридиум)
a (clean up, replaced: }} → }} (47), *[ → * [ (3) AWB)
{{egyért2|a kémiai elemről|Iridium (műhold)}}
{{Elemdoboz_fejléc | number=77 | symbol=Ir | name=irídium | left=[[ozmium]] | right=[[platina]] | above=[[ródium|Rh]] | below=[[meitnerium|Mt]] | color1=#ffc0c0 | color2=black }}
{{Elemdoboz_elemi_sorozat | [[átmenetifémek]] }}
{{Elemdoboz_csoportok | group=9 | period=6 | block=d }}
{{Elemdoboz_kép | Iridium-2| ezüstfehér }}
{{Elemdoboz_atomtömeg | [[1 E-25 kg|192,217(3)]] }}
{{Elemdoboz_konfiguráció | &#91;[[xenon|Xe]]&#93; 4f<sup>14</sup> 5d<sup>7</sup> 6s² }}
{{Elemdoboz_elektronok_héjanként | 2, 8, 18, 32, 15, 2 }}
{{Elementbox_section_physicalprop | color1=#ffc0c0 | color2=black }}
{{Elemdoboz_halmazállapot | [[szilárd (halmazállapot)|szilárd]] }}
{{Elementbox_density_gpcm3nrt | 22,56 }}
{{Elementbox_densityliq_gpcm3mp | 19 }}
{{Elemdoboz_olvadáspont | k=2719 | c=2446 | f=4435 }}
{{Elemdoboz_forráspont | k=4701 | c=4428 | f=8002 }}
{{Elementbox_heatfusion_kjpmol | 41,12 }}
{{Elementbox_heatvaporiz_kjpmol | 231,8 }}
{{Elementbox_heatcapacity_jpmolkat25 | 25,10 }}
{{Elementbox_vaporpressure_katpa | 2713 | 2957 | 3252 | 3614 | 4069 | 4659 | comment= }}
{{Elementbox_section_atomicprop | color1=#ffc0c0 | color2=black }}
{{Elemdoboz_kristályszerkezet | köbös lapcentrált}}
{{Elemdoboz_oxidációs_állapotok | 2, 3, '''4''', 6<br />(enyhén bázikus oxid) }}
{{Elementbox_electroneg_pauling | 2,20 }}
{{Elementbox_ionizationenergies2 | 880 | 1600 }}
{{Elemdoboz_atomsugár | [[1 E-10 m|135]] }}
{{Elemdoboz_számított_atomsugár | [[1 E-10 m|180]] }}
{{Elemdoboz_kovalenssugár_pm | [[1 E-10 m|137]] }}
{{Elementbox_section_miscellaneous | color1=#ffc0c0 | color2=black }}
{{Elemdoboz_mágnesség | nincs adat}}
{{Elementbox_eresist_ohmmat20 | 47,1 n}}
{{Elementbox_thermalcond_wpmkat300k | 147 }}
{{Elementbox_thermalexpansion_umpmkat25 | 6,4 }}
{{Elementbox_speedofsound_rodmpsat20 | 4825 }}
{{Elemdoboz_youngmodulusz_gpa | 528 }}
{{Elementbox_shearmodulus_gpa | 210 }}
{{Elemdoboz_bulkmodulusz_gpa | 320 }}
{{Elementbox_poissonratio | 0,26 }}
{{Elemdoboz_mohs_keménység | 6,5 }}
{{Elementbox_vickershardness_mpa | 1760 }}
{{Elemdoboz_brinellkeménység_mpa | 1670 }}
{{Elemdoboz_cas_szám | 7439-88-5 }}
{{Elementbox_isotopes_begin | isotopesof=Az irídium | color1=#ffc0c0 | color2=black }}
{{Elementbox_isotopes_decay | mn=189 | sym=Ir
| na=[[mesterséges radionuklid|mest.]] | hl=13,2 d
| dm=[[elektronbefogás|ε]] | de=0,532 | pn=189 | ps=[[Ozmium|Os]] }}
{{Elementbox_isotopes_decay | mn=190 | sym=Ir
| na=[[mesterséges radionuklid|mest.]] | hl=11,78 d
| dm=[[elektronbefogás|ε]] | de=2,000 | pn=190 | ps=[[Ozmium|Os]] }}
{{Elementbox_isotopes_stable | mn=191 | sym=Ir | na=37,3% | n=114 }}
{{Elementbox_isotopes_decay2 | mn=192 | sym=Ir
| na=[[mesterséges radionuklid|mest.]] | hl=73,830 d
| dm1=[[Béta-bomlás|β]] | de1=1,460 | pn1=192 | ps1=[[platina|Pt]]
| dm2=[[elektronbefogás|ε]] | de2=1,046 | pn2=192 | ps2=[[Ozmium|Os]] }}
{{Elementbox_isotopes_decay | mn=192[[metastabiler Zustand|m]] | sym=Ir
| na=[[mesterséges radionuklid|mest.]] | hl=241 [[év|a]]
| dm=[[isomeric transition|IT]] | de=0,155 | pn=192 | ps=Ir }}
{{Elementbox_isotopes_stable | mn=193 | sym=Ir | na=62,7% | n=116 }}
{{Elementbox_isotopes_decay | mn=194 | sym=Ir
| na=[[mesterséges radionuklid|mest.]] | hl=19,15 h
| dm=[[Béta-bomlás|β]]< | de=2,247 | pn=194 | ps=[[platina|Pt]] }}
{{Elementbox_isotopes_decay | mn=195 | sym=Ir
| na=[[mesterséges radionuklid|mest.]] | hl=2,5 h
| dm=[[Béta-bomlás|β]]< | de=1,120 | pn=195 | ps=[[platina|Pt]] }}
{{Elementbox_isotopes_end}}
{{Elemdoboz_lábléc | color1=#ffc0c0 | color2=black }}
 
Az '''irídium''' [[kémiai elem]], vegyjele '''Ir''', [[rendszám (kémia)|rendszám]]a 77, azaz a [[periódusos rendszer]] 77. eleme. Nyelvújításkori neve ''neheny''<ref name=kfki>{{cite web| url = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author = Szõkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year = 1972| work = A kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref>. A természetben is előforduló egyik legnagyobb [[sűrűség]]ű, nagyon kemény, törékeny, ezüstös-fehér színű [[átmenetifémek|átmenetifém]],
|}
 
Az irídium −3 és +6 közötti oxidációs számmal képez vegyületeket, a leggyakoribb oxidációs száma a +3 és +4.<ref name="greenwood" /> Jól jellemzett magasabb oxidációs állapotú vegyületei ritkábbak, de ezek közé tartozik az {{chem|IrF|6}}]] és két vegyes oxid, a {{chem|Sr|2|MgIrO|6}} és a {{chem|Sr|2|CaIrO|6}}.<ref name="greenwood">{{cite book| last=Greenwood|first = N. N.|coauthors = Earnshaw, A.| title=Chemistry of the Elements|edition = 2nd|publisher=Oxford: Butterworth–Heinemann| year=1997| isbn=0-7506-3365-4|pages=1113–1143, 1294| oclc=213025882 37499934 41901113}}</ref><ref>{{cite journal| last = Jung| first = D.| title = High Oxygen Pressure and the Preparation of New Iridium (VI) Oxides with Perovskite Structure: {{chem|Sr|2|MIrO|6}} (M = Ca, Mg)| journal = Journal of Solid State Chemistry| volume = 115| issue = 2| year = 1995|pages = 447–455| doi= 10.1006/jssc.1995.1158|bibcode = 1995JSSCh.115..447J| last2 = Demazeau| first2 = Gérard }}</ref> Ezen kívül 2009-ben beszámoltak arról, hogy irídium(VIII)-oxidot ({{chem|IrO|4}}) állítottak elő mátrix izolációs körülmények között (6 K-en argonban) irídium-peroxo komplex UV-besugárzásával. Ez a vegyület azonban szilárd anyagként magasabb hőmérsékleten várhatóan nem stabil.<ref>{{cite journal|title=Formation and Characterization of the Iridium Tetroxide Molecule with Iridium in the Oxidation State +VIII|journal=Angewandte Chemie International Edition|volume=48|year=2009|pages=7879–7883|author=Gong, Y.; Zhou, M.; Kaupp, M.; Riedel, S.|doi=10.1002/anie.200902733}}</ref>
 
Az irídium-dioxid {{chem|IrO|2}}, mely barna színű por, az irídium egyetlen jól jellemzett oxidja.<ref name="greenwood" /> A {{chem|Ir|2|O|3}} szeszkvioxid kékes-fekete por, mely {{chem|HNO|3}}-nal {{chem|IrO|2}}-dá oxidálódik.<ref name="perry" /> A megfelelő diszulfdok, diszelenidek szeszkviszulfidok és szeszkviszelenidek is ismertek, és az {{chem|IrS|3}} létezéséről is beszámoltak.<ref name="greenwood" /> Az irídium +4 és +5 oxidációs állapotú iridátokat is képez, ilyen például a {{chem|K|2|IrO|3}} és a {{chem|KIrO|3}}, melyek [[kálium-oxid]] vagy [[kálium-szuperoxid]] és irídium magas hőmérsékleten végzett reakciójával állíthatók elő.<ref>{{cite journal|title=The chemistry of ruthenium, osmium, rhodium, iridium, palladium and platinum in the higher oxidation states|journal=Coordination Chemistry Reviews|volume=46|year=1982|pages=1–127|author=Gulliver, D. J; Levason, W.|doi=10.1016/0010-8545(82)85001-7}}</ref>
==További információk==
{{commonskat|Iridium}}
* [http://periodic.lanl.gov/elements/77.html Los Alamos National Laboratory: Iridium]
* [http://www.webelements.com/webelements/elements/text/Ir/index.html WebElements.com: Iridium]
* [http://www.pniok.de/ir.htm Picture in the element collection from Pniok.de]
 
==Hivatkozások==
{{Link FA|en}}
{{Link FA|el}}
 
[[en:Iridium]]
[[af:Iridium]]
270 088

szerkesztés