Walker úgy tervezte, hogy egy [[Scuderia Ferrari|Ferrarit]] bocsát a brit versenyző részére, de Moss az 1962-es év elején a Goodwoodban rendezett ''Glover Trophy''-n súlyos balesetet szenvedett, ami pályafutásának végét jelentette. Walkerhez visszatért Trintignant, de az idős franciának nem sikerült pontot szereznie az évben. A balszerencse tovább folytatódott, amikor [[Ricardo Rodríguez]] (Mexikóban) és [[Gary Hocking]] (Dél-Afrikában) meghalt.
Rob Walker [[F1 1963-as Formula–1 világbajnokság|1963]]-tól [[Jo Bonnier]]t alkalmazta és visszatért a Cooper karoszériához. A sikerek továbbra is elmaradtak, [[F1 1965-ös Formula–1 világbajnokság|1965]]-ban [[Jo Siffert]] csatlakozott Bonnierhez. A tapasztalt svéd 5 pontot szerzett. [[F1 1966-os Formula–1 világbajnokság|1966]]-ban 3 literesre nőttek a motorok, csak Siffert maradt a csapatnál, ahol a Maserati motoros Cooper T81-est vezette. Az autó nem volt versenyképes, [[F1 1967-es Formula–1 világbajnokság|1967]]-ben, ezért [[F1 1968-as Formula–1 világbajnokság|1968]]-ban [[Jack Durlacher]]től Cosworth motoros Lotus 49-est vásároltak. A svájci meglepetésre megnyerte a brit nagydíjat, egyben a csapat utolsó győzelmét szerezte. Siffert [[F1 1969-es Formula–1 világbajnokság|1969]] végén elhagyta Walker csapatát, amely [[F1 1970-es Formula–1 világbajnokság|1970]]-ben futotta utolsó évét [[Graham Hill]]-lel. A brit már 40 éves volt, de nem akart visszavonulni előző évi balesete után sem. Legjobb helyezését megszerezve a spanyol nagydíjon negyedik lett, majd a következő évben a [[Brabham]]hez igazolt.
A csapat folytatása helyet Rob Walker a [[Brooke Bond|Brooke Bond Oxo]] szponzorálásával a [[Surtees]]hez csatlakozott 1971-re és [[Mike Hailwood]] karrierjét menedzselte.
