Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Már a [[bronzkor]]ban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető.
 
A vidéket a [[honfoglalás]]kor [[Botond vitéz|Botond]] törzse szállta meg, majd a [[besenyők]] települtek a környékre a [[XII12. század]] elején.
 
Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut [[I. László magyar király|Szent László]] királyunk [[1093]]-ban a bátai apátságnak adományozta.
 
'''Szeremle''' neve – írásmódját tekintve vagy húszféle változat ismeretes, mint például '''Zeremlyan''', '''Zeremlian''', '''Seremlyen''' stb.
 
Okiratban először [[1323]]-ban fordul elő. A [[XIV14. század|XIV14.]]-[[XV15. század|XV]]. századbólból rengeteg adat maradt fenn róla a '''Zichy-okmánytár''' 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle [[mezőváros]]i kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például [[Baja]].)
A lakossága a [[mohácsi vész]]ig római katolikus volt, mely a [[reformáció]] kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át.
A római katolikusok ismételten csak [[1870]] után kezdtek betelepülni.