Wikipédia

„Tóth Sándor (filozófus)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
12. sor:
Első írásait 1938–40 között a [[Temesvár]]on megjelenő [[6 Órai Újság]], majd a kolozsvári [[Erdélyi Magyar Szó]] közölte. 1953-tól, amikor sikerül beiktatni a Bolyai Tudományegyetem Dialektikus és Történelmi Materializmus Tanszékének munkatervébe a Korunk monografikus feldolgozását, s ő ennek a munkacsoportnak (Keszi-Harmath Edittel, Saszet Gézával és Szegő Katalinnal együtt) tagja lesz, munkásságán mint fő téma vonul végig a folyóirat két háború közötti szakaszának és Gaál Gábor hagyatékának feldolgozása: ennek 1957-től a Korunkban egész sor tanulmány, vitacikk, több önálló kötet és szöveggyűjtemény az eredménye. E témakörben tanulmányok egész sorát közölte az [[Echinox]] (1970/8–9), [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]] (1971/10, 1977/44, 1981/43–45), [[Balogh Edgár]]ral való vitáit az [[Utunk]] (1964/44, 48), a [[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]] (1977/2). Társszerkesztőként jegyezte – megindulásának 50. évfordulóján – a régi Korunk „fiktív számát” (Szerkesztette Gaál Gábor. Budapest, 1976).
 
Emellett foglalkoztatták a két világháború közötti időszak [[kisebbség]]i szellemi-politikai életének kérdései, és a nemzet-problematika elméleti vetülete is. Az [[1970-es évek]] végétől több termékeny és tisztázó vita kezdeményezője, kitartó résztvevője: hozzászólt az „irodalomköz­pontú­ság”-vitához (Korunk, 1970/7), a „vallani és vállalni”-vita kérdésköréhez (Korunk, 1971/12), a [[transzil­vanizmustranszilvanizmus]] utókori megítéléséhez (Sárréti Sándor álnéven: [[Tiszatáj]], 1974/8, majd a kérdés újra-felelevenedésekor: ''A transzilvanizmus színeváltozásairól'', in: A II. összehasonlító magyar kisebbségtörténeti szimpózium előadásai. Csíkszereda, 1999). Ott találjuk az 1979–80-ban ''A szóértés előfeltételeiről'' címmel a Korunk által a kisebbségi szellemi élet problémáiról megrendezett vitában (Korunk, 1980/1–2. 41–62), majd annak nyomán [[Aradi József]]fel folytat külön vitát A Hét (1980/36) és a Korunk (1980/9. 671–679. és 1980/10. 756–760) hasábjain. Gaál Gábor művének újraértékelése kapcsán 1989 után [[Cs. Gyimesi Éva|Cs. Gyimesi Évával]] konfrontálódik, e vita tétje Gaál 1946 utáni kritikusi munkásságának és irodalomirányító szerepének eltérő megítélése: Cs. Gyimesi Éva (és mellette Tapodi Zsuzsa) a romániai zsdanovizmus főképviselőjeként bírálja Gaált, ő viszont egyrészt arra figyelmeztet (Korunk, 1991/9, 11, 12), hogy az inkriminált írások egy politikai konjunktúra összefüggésrendszerében (és nem egyediségükben) vizsgálandók, másrészt, hogy az egymást követően manipulált későbbi Gaál-szövegkiadásokból kimaradt mindaz, ami az akkori (1960-as évek végi) ideológiai-politikai konjunktúrával nem volt összeegyeztethető (vö. ''Gaál Gábor nehéz örökségéről.'' Korunk 1991/11; ''Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából.'' 246–247; ''Pótlás a Gaál-ügyhöz. Cs. Gyimesi Éva szíves figyelmébe.'' Korunk, 1999/12).
 
Több filozófiai tanulmányban fordul szembe a korábbi dogmatikus marxista értelmezésekkel: fontosabb tanulmányai: ''Ellentét és antagonizmus. Kísérlet az ellentétes és közös érdekek dialektikájának megvilágítására'' (Korunk 1957/5); ''[[Francis Bacon]] az évszázadok távlatából'' (Korunk, 1961/4); Az időszerű Herak­leitosz (Korunk, 1961/8–9); ''A marxista filozófia keletkezése'' (I. Cernea Geneza marxismului c. könyvének kritikája. Korunk, 1964/5, 6, 8, 11); ''Karel Kosik: Dialektika konkretniho'' (recenzió, StUBB, Series Philosophia, 1968); ''[[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] és a tanítványok'' (Korunk, 1970/8); ''[[Baruch Spinoza|Spinoza]] – három évszázad távlatából'' (A Hét, 1977/26–27); ''Kortársunk, [[Karl Marx|Marx]]'' ([[Ifjúmunkás]], 1977/47–52. és 1978/1–6).
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tóth_Sándor_(filozófus)”