„A balgaság dicsérete” változatai közötti eltérés

hivatkozások jelölése
(A szócikk alapjai, mit lehet tudni a könyvről.)
 
(hivatkozások jelölése)
'''A balgaság dicsérete''' a neves [[reneszánsz]] [[humanista]], [[Rotterdami Erasmus]] fő műve.
 
== A mű születése ==
A balgaság dicsérete egy [[szatirikus]] filozófiai mű, amelyet Erasmus [[1509]]-ben írt [[latin]] nyelven. [[1511]]-ben jelent meg nyomtatásban először. A művet angliai tartózkodása alatt írta a szerzője, amikor [[Morus TamásnálTamás]]nál vendégeskedett (a két férfi jó barátságban volt egymással). Erasmus a mű írásakor figyelembe vette [[Faustino Perisaoli]] De Triumpho Stultitiae című művét is.
 
== A mű tartalma ==
A mű valójában a bölcsesség dicsérete, álarcban. Végig a Balgaság beszél beszél benne, minden bekezdés egy-egy önálló téma. Erasmus megragadja az alkalmat, hogy mindent bíráljon, amivel a saját korában nem ért egyet. A [[király]] bolondjához hasonlítja magát, mert csak ő lehet őszinte az udvarban, ő mondhat igazat. Szerinte balgának kell lenni ahhoz, hogy bölcs legyen az ember. Formailag dicsér, valójában kárhoztat mindent, ami megmagyarázhatatlan a [[társadalom]] mindennapi életében. Beláttatja, hogy mindenkinek fontos, hogy tetszelegjen magának: "Mi más az emberi élet, mint egy nagy színdarab, melyben mindenki önmagától elütő álarcot borít magára?" A műben valamennyi társadalmi réteget érinti, a királyoktól a papokig. Bírálja a tudósokat: "ezek duplán balgák: mert balga embereknek születtek, és mégis a halhatatlan istenek élete után nyúlkálnak, és ugyanakkor lázadó gigászok módjára harcolnak a természet ellen a tudomány ostromgépeivel". Iróniáját az általa is látogatott egyetemekre zúdítja, ahol a diákok sovinizmusban versengenek egymással, mindegyik a saját nemzetére, a saját városára esküszik. "Az angolok a szép külsőt, a zenei ízlést és a bőséges vendéglátást vindikálják maguknak, (...) a skótok azzal hízelegnek, hogy előkelőek, s rokonságban állnak a királlyal, meg hogy kiválóan értenek a [[dialektika]] elménckedéseihez. (...) A párizsiak a teológia dicsőségét egyedül maguknak követelik, (...) a zsidók még most is kitartóan várják Messiásukat (...) a germánok óriás termetükkel és mágikus tudományukkal tetszelegnek". Észrevételei a papokat[[pap]]okat és a szerzeteseket[[szerzetes]]eket sem kíméli, mert azok híveik hiszékenységével visszaélve kitalált csodákról mesélnek nekik. Karikírozza a templomi prédikációkat[[prédikáció]]kat, ahol mindenki ásít, szunyókál. Bírálja a [[teológus]]okat, akik kényük-kedvük szerint alakítják a [[Szentírás]]t.
Bírálja a teológusokat, akik kényük-kedvük szerint alakítják a Szentírást.
 
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek == (ebben a szakaszban csak az áll, hogy {{jegyzetek}}, itt válnak a lábjegyzetelt hivatkozások és megjegyzések láthatóvá)
http://www.c3.hu/~eufuzetek/index_2021.php?nagyra=14/fejto_14.html
 
== Források ==
== Források == (soronként egy-egy felhasznált forrás részletes leírása)
[[Fejtő Ferenc]]: Erazmus - szent vagy eretnek?
 
== További információk == (könyvek, linkek, CD-k,... a további tájékozódáshoz)
 
== Kapcsolódó szócikkek == (a témakör Wikipédia-cikkei és más, a wikiken belüli információk)
[[Morus Tamás]]
[[Rotterdami Erasmus]]
[[humanizmus]]
83

szerkesztés