„A balgaság dicsérete” változatai közötti eltérés

'''A balgaság dicsérete''' a neves [[reneszánsz]] [[humanista]], [[Rotterdami Erasmus]] fő műve.

A balgaság dicsérete egy [[szatirikus]] filozófiai mű, amelyet Erasmus [[1509]]-ben írt [[latin]] nyelven. [[1511]]-ben jelent meg nyomtatásban először. A művet angliai tartózkodása alatt írta a szerzője, amikor [[Morus TamásnálTamás]]nál vendégeskedett (a két férfi jó barátságban volt egymással). Erasmus a mű írásakor figyelembe vette [[Faustino Perisaoli]] De Triumpho Stultitiae című művét is.

A mű valójában a bölcsesség dicsérete, álarcban. Végig a Balgaság beszél beszél benne, minden bekezdés egy-egy önálló téma. Erasmus megragadja az alkalmat, hogy mindent bíráljon, amivel a saját korában nem ért egyet. A [[király]] bolondjához hasonlítja magát, mert csak ő lehet őszinte az udvarban, ő mondhat igazat. Szerinte balgának kell lenni ahhoz, hogy bölcs legyen az ember. Formailag dicsér, valójában kárhoztat mindent, ami megmagyarázhatatlan a [[társadalom]] mindennapi életében. Beláttatja, hogy mindenkinek fontos, hogy tetszelegjen magának: "Mi más az emberi élet, mint egy nagy színdarab, melyben mindenki önmagától elütő álarcot borít magára?" A műben valamennyi társadalmi réteget érinti, a királyoktól a papokig. Bírálja a tudósokat: "ezek duplán balgák: mert balga embereknek születtek, és mégis a halhatatlan istenek élete után nyúlkálnak, és ugyanakkor lázadó gigászok módjára harcolnak a természet ellen a tudomány ostromgépeivel". Iróniáját az általa is látogatott egyetemekre zúdítja, ahol a diákok sovinizmusban versengenek egymással, mindegyik a saját nemzetére, a saját városára esküszik. "Az angolok a szép külsőt, a zenei ízlést és a bőséges vendéglátást vindikálják maguknak, (...) a skótok azzal hízelegnek, hogy előkelőek, s rokonságban állnak a királlyal, meg hogy kiválóan értenek a [[dialektika]] elménckedéseihez. (...) A párizsiak a teológia dicsőségét egyedül maguknak követelik, (...) a zsidók még most is kitartóan várják Messiásukat (...) a germánok óriás termetükkel és mágikus tudományukkal tetszelegnek". Észrevételei a papokat[[pap]]okat és a szerzeteseket[[szerzetes]]eket sem kíméli, mert azok híveik hiszékenységével visszaélve kitalált csodákról mesélnek nekik. Karikírozza a templomi prédikációkat[[prédikáció]]kat, ahol mindenki ásít, szunyókál. Bírálja a [[teológus]]okat, akik kényük-kedvük szerint alakítják a [[Szentírás]]t.

[[Fejtő Ferenc]]: Erazmus - szent vagy eretnek?

== További információk == (könyvek, linkek, CD-k,... a további tájékozódáshoz)

== Kapcsolódó szócikkek == (a témakör Wikipédia-cikkei és más, a wikiken belüli információk)

[[Morus Tamás]]

[[Rotterdami Erasmus]]

[[humanizmus]]