„British Museum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
A British Museum-ot [[1753]]-ban alapították, nagyrészt Sir [[Hans Sloane]] orvos és tudós gyűjteményére támaszkodva. A múzeum először [[1759]]. [[január 15.|január 15-én]] nyitotta meg kapuit a közönségnek a [[Bloomsbury]]-i [[Montague House]]-ban, a mai múzeumépület helyén.
 
Mint minden más állami múzeumban és művészeti galériában [[Nagy-BritanniaEgyesült Királyság|Nagy-Britanniában]], a belépés díjtalan. (Jóllehet, egyes időszakos kiállításoknak van belépődíja.)
 
Globális örökségének ingyenes közzétételével a British Múzeum mindig is a világ első számú múzeumaként tekintett magára. Gyűjteményében megtalálhatók a világ leghíresebb archeológiai leletei: az 1802-ben megszerzett [[Rosette-i kő]], a világ legrégibb üvege Egyiptomból (i. e. 1460), a páratlan [[múmia]]gyűjtemény, valamint a világ legnagyobb [[ékírás]]os gyűjteménye, csodálatos kerámiatárlata.
14. sor:
1756-ban az első múmia és koporsó kiállítása idején egy könyvtáros, hat kurátor, egy portás, egy küldönc, két teremőr és négy segítő tartozott a személyzethez. A közgyűjtemény 1759 óta ingyenesen fogadja látogatóit. A természettudományi gyűjtemény 1881 óta külön múzeumban kerül bemutatásra.
 
A Múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján [[1757]]-ben létrejött [[British Library]] is, mely [[Charles Dickens]], [[Karl Marx]] és [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] munkájának egyaránt otthont ad.
 
A múzeum nemcsak a közgyűjteményi, hanem a kutatási szerepkört is régóta magáénak mondhatja. Az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatával mindig is élenjáró British Múzeum már 1920-ban létrehozta önálló laboratóriumát, melyben elsőként használtak a radiokarbon datálásra alkalmas készüléket.