„Csang Hszüe-liang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
31. sor:
== Élete ==
=== Fiatalkora ===
1901. június 3-án született a mandzsúriai [[Hajcseng]] városában. Apja a kisebb magánhadsereggel rendelkező [[Csang Co-lin]] rablóvezér, későbbi hadúr volt. Magántanárok oktatták őt, és apjával ellentétben a fiú könnyedén mozgott a nyugati emberek között. A [[Fengtian-klikk]] katonai akadémiáján folytatta tanulmányait, amit 1919-ben fejezett be. Ezredes lett apja hadseregében, és annak testőrségét vezette. [[1921]]-ben [[Japán Birodalom|Japán]]ba utazott, hogy folytassa katonai tanulmányait, és itt kezdett különös érdeklődést mutatni a repülőgépek iránt. Később itteni tapasztalatai alapján hozta létre a Fengtian-klikk légierejét, amely nagy szerepet játszott az [[1920-as évek]]ben a [[kínai nagy fal|nagy fal]] környéki harcokban. [[1922]]-ben [[vezérőrnagy|vezérőrnaggyá]] léptették elő, és később a légierő parancsnokává nevezték ki. [[1928]]. [[június 4.|június 4-én]], születésnapján apja merénylet áldozata lett.<ref>„The Japanese killed my father on my birthday, Zhang explained emotionally, and since then I changed my birthday.” – [http://chinajapan.org/articles/03.2/03.2.53-56okamoto.pdf Az NKH interjúja Csang Hszüe-lianggal]</ref><ref group="J">A merényletet leggyakrabban a japánoknak tulajdonítják (ahogy Csang Hszüe-liang is tette), ám az orosz hírszerzési jelentések tanulsága szerint a merénylet megrendelője [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] volt, és Naum Etington szervezte meg. (Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 191.)</ref>
=== Mandzsúria hadura és köztársasági tábornok ===
44. sor:
Mintegy {{szám|200000}} katonájával vonult vissza Északkelet-Kínába, és [[Hszian]] városában rendezte be főhadiszállását. Ezután a [[Kuomintang]]on belül kapott fontos pozíciókat Csang Kaj-sektől. Kapcsolatuk igen bensőséges volt, és Hszüe-liang gyakran emlegette, hogy Kaj-sek édesapjára emlékezteti őt. Enne ellenére tervet szőtt a félreállítására és a hatalom átvételére az országban.<ref name="Chang192" /> Amikor 1933-ban [[Európa|Európában]] járt, megpróbált a szovjetekkel is egyeztetni terveivel kapcsolatban. Ők azonban nem fogadták őt, részben a korábbi mandzsúriai eset-, részben politikai nézetei miatt. Csang ugyanis szimpatizált a [[fasizmus]] eszméjével és a [[Benito Mussolini|Mussolini]]-család barátjának számított.<ref name="Chang192" />
Szerepe csupán akkor értékelődött fel, mikor [[Mao Ce-tung]] egységei a [[hosszú menetelés]]t befejezve az ő csapataival szomszédos területeken alakítottak ki bázist. A szovjetek ezután igyekezték kegyeit keresni, és több titkos tárgyalásra is elhívták [[Sanghaj]]ba és [[Nanking]]ba. Itt felajánlotta az oroszoknak, hogy szövetséget köt a [[Kínai Kommunista Párt|kommunistákkal]] és hadat üzen [[Japán Birodalom|Japánnak]] ha cserében átveheti a Generalisszimusz helyét a [[Kínai Köztársaság]] élén.<ref name="Chang192" /><ref group="J">[[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] számára előnyös volt ez az ajánlat, hiszen a japánok már régóta szerették volna megszerezni [[Szibéria]] erőforrásait. Amennyiben Kína és Japán háborúba keveredtek volna (ami később [[második kínai–japán háború|meg is történt]]), a japán csapatokat jelentős időre lekötötte volna a hatalmas kínai földterület megszerzése és megtartása. Ám kérdéses volt, hogy egy hadúr képes lesz-e összekovácsolni az országot egy ilyen harcra, hiszen ha Kína polgárháborúba és anarchiába süllyed, akkor az csak a japánok érdekeit szolgálta volna. (Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 193.)</ref> Az oroszok javaslatára [[Mao Ce-tung]] második feleségétől származó gyermekeivel együtt küldte el saját emberét a [[Szovjetunió]]ba. A követ és a gyerekek [[1936]]. [[június 26.|június 26-án]] indultak útnak [[Párizs]] felé.<ref>Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 193.</ref>
1936 júniusában lázadás tört ki [[Kuanghszi]] és [[Kuangtung]] tartományokban a nacionalista kormányzat ellen. Ezek azonban igen hamar megbuktak, leginkább a támogatás hiánya miatt. Ez meggyőzte Sztálint arról, hogy csakis [[Csang Kaj-sek]] képes egyben tartani Kínát egy Japán elleni háborúhoz, így végleg letett Csang Hszüe-liang tervének támogatásáról. Ám ezt sem az orosz nagykövet, sem a [[Kínai Kommunista Párt]] nem közölte vele. Éppen ellenkezőleg, még jobban buzdítottak a fegyveres fellépésére a központi kormány ellen.<ref>Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 194-195.</ref>
| |||