„Vásárhelyi találkozó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Vásárhelyi Találkozó
 
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
A „tavaszi találkozó” előkészületei 1937 nyarán is folytatódtak: megválasztották az ifjúsági parlament előkészítő bizottságát (tagjai: Tamási Áron, Nagy István, [[Asztalos Sándor (jogász)|Asztalos Sándor]], Petrovay Tibor, Vita Sándor, valamint a Vásárhelyi Találkozóról végül is távol maradt Jordáky Lajos), amely a [[Hitel (politikai folyóirat)|Hitel]] akkori szerkesztőségében: [[Szász István]] agrármérnöknek, az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|EMGE]] későbbi alelnökének kolozsvári házában folytatta megbeszéléseit. A kiegyenlítődés helyett azonban egyelőre inkább az ellentétek sarkítódtak. Augusztus végén jelent meg, ismét Tamási Áron tollából „az előkészítő bizottság jelentése az eddig végzett munkáról” (''Másfél évi munka után…'' Brassói Lapok, 1937. augusztus 23.), s erre válaszul az Erdélyi Fiataloknak az a nyilatkozata (Erdélyi Fiatalok, 1937/3. 15–18), amelyben elhatárolták magukat „a közeli világmegváltást hirdető fiatal marxistáktól”, akik „az ifjúsági életben diktatúrára törekednek”, másfelől a Hiteltől, amelynek tagjai „tudományos, nemzetpolitikai, irodalmi és ifjúsági síkon mind olyan munkát kezdtek, amelyet e területen mások már régóta végeztek”, s kifogásolták azt is, hogy a készülő találkozóra a különböző csoportokat egyéni részvétel alapján, nem pedig csoportos képviseleti alapon készültek meghívni. Végül az Erdélyi Fiatalok testületileg távol maradt az október 2-án megkezdődött találkozótól.
 
A Marosvásárhelyen sorra került találkozón Tamási Áron elnökölt, ő tartotta a 187 résztvevő előtt a megnyitóbeszédet is (Brassói Lapok, 1937. október 4.; Újraközölve ''Hősökhöz nehéz időben'' címmel először a Hitel 1937/3. számában), majd következtek az előadások, amelyeknek egy részét a sajtó rövid időn belül közölte, mások azonban évtizedekig lappangtak vagy soha nem jelentek meg. [[Albrecht Dezső]]: ''Az erdélyi magyarság társadalmi alkata, erkölcstana, társadalmunk átalakulásának útjai és képe'' (Hitel, 1937/3); Asztalos Sándor: ''Az erdélyi magyar nemzetkisebbség közjogi és nemzetközi jogi helyzetéről''; [[Gagyi László]]: ''Az erdélyi magyar napisajtó háború utáni működése, mostani állapota és jövőbeni szerepe''; Kacsó Sándor: ''Az erdélyi magyarság és a román nép építő együttélésének feltételei és útjai'' (Brassói Lapok, 1937. okt. 8.); [[Pálffy Antal]]: ''Iskolai nevelésünk, annak reformja és az iskolán kívüli népnevelés'' ([[Látó (folyóirat)|Látó]], 1998/7); Teleki Ádám: ''Mezőgazdasági politikánk.'' Előadást tartott még [[Közgazdaságtan|közgazdaság]]i problémákról Petrovay Tibor.
 
Az elhangzott előadások közül néhányat, egy névtelenül megjelent, tárgykörökre bontott irodalmi és kortörténeti beszámolóval együtt, a Hitel közölt (1937/3. 230–257), a felszólalásokról [[Jancsó Elemér]] készített gyorsírásos jegyzeteket, ezek azonban hagyatékában maradtak és ma is feldolgozatlanok (vö. ''[[Molter Károly]] Levelezése.'' III. Kolozsvár–Budapest, 2006. 501).