„Fügedi Erik” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Élete: bővítés kat. lex-ből |
||
6. sor:
[[1946]] elején, miután a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosa visszalépett, elfoglalta a kulturális emlékek további pusztulásának megakadályozása és felmérése érdekében létrehozott hivatalt. Ezt a posztot [[1949]] végéig töltötte be, amikor megszüntették hivatalát, és a [[Múzeumok és Műemlékek Országos Központja|Múzeumok és Műemlékek Országos Központjába]] helyezték át, majd innen került át [[1950]] őszén a Levéltárak Országos Központjához osztályvezetőnek. A szerény lehetőségek ellenére az új közlevéltári hálózat kiépítésének és megszervezésének feladata hárult rá. Itt sem maradhatott azonban sokáig, [[1952]] tavaszán egy alkalmi bizottság határozata alapján visszakerült az MMOK-ba, majd egy év múlva elbocsátották. Ezután egy konzervgyárban dolgozott statisztikusként.
A hatvanas években a [[Magyar Történelmi Társulat]] adminisztrátora lett. 1965 és 1980 között a [[Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár]]ának történeti kutatócsoportjában tevékenykedett. Ekkor pályája már egyenesbe jött, egyetemen adott elő, konferenciákon, nemzetközi szakmai fórumokon és vállalkozásokban vett részt. [[1972]]-ben lett kandidátus, [[1981]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Művelődéstörténeti Bizottságának tagja és a középkori munkabizottsági elnökévé választották.
[[1984]]-től 1986-ig középkori magyar történelmet adott elő az ELTÉ-n, 1985-ben címzetes egyetemi tanár lett, [[1986]]-ban pedig a történelemtudomány doktora. [[1992]]-ben [[Széchenyi-díj]]at kapott különösen a magyar középkor-kutatás terén végzett munkásságáért, a legfrissebb nemzetközi eredmények, módszerek, megközelítések átültetéséért, eddig elhanyagolt kutatási területek (egyháztörténet) műveléséért. A [[Magyar Katolikus Lexikon]] lektora volt. ==Művei==
| |||