„Claude Debussy” változatai közötti eltérés

A Római nagydíj nyerteseként két évet töltött Rómában, de nem érezte jól magát, az olasz opera nem nyerte el tetszését, a régi zenében ([[Giovanni Pierluigi da Palestrina|Palestrina]], [[Orlande de Lassus|Lassus]]) keresett menedéket. 1887-ben végleg [[Párizs]]ban telepedett le, kizárólag a komponálásnak szentelte életét. Állást nem vállalt, karmesterként és zongoristaként is ritkán lépett fel. Ugyanebben az évben [[Bécs]]ben megismerkedett [[Johannes Brahms|Brahmsszal]], és [[London]]ban is járt, a következő években [[Bayreuth]]ban [[Richard Wagner|Wagner]] műveit hallotta. Az 1889-es párizsi világkiállításon – [[Maurice Ravel|Ravel]] mellett – rá is mély hatást gyakorolt a jávai [[gamelán zene]].

 

 

Termékeny művészi korszaka következett: elkészült az ''Images'' ''(Képek)'' című művével, befejezte a ''La Mer'' ''(A tenger)'' című gyönyörű zenekari művét. Magánélete azonban zűrzavarossá vált: elköltözött feleségétől, és a művelt, gazdag Emma Bardachhal kezdett új életet. [[Jersey]] szigetére mentek, állítólag itt készült a ''L'Isle Joyeuse'' című darabja (mások szerint egy ''Watteau'' kép volt az ihlető). A hölgyet 1905-ben feleségül vette, tőle született lánya, Claude Emma, azaz ''„Chouchou”''. Az elhagyott feleségen kitört az elmebaj, meglőtte magát. A sajtó és a barátok mind Debussy ellen fordultak.