„Fekete himlő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a átirányítások magyarítása és egységesítése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|a himlőről|Himlő (egyértelműsítő lap)}}
{{Taxobox
| name = ''Variola vírus (Feketehimlő)''
| image = Smallpox virus virions TEM PHIL 1849.JPG
| image_caption = ''Elektronmikroszkópos kép''
| virus_group = i
| familia = ''[[Poxviridae]]''
| genus = ''[[Orthopoxvirus]]''
| species = '''''Variola vera'''''
}}
[[Fájl:Smallpox.jpg|thumb|right|200px|Fertőzött fiú]]
[[Fájl:Edward Jenner manuscript.jpg|thumb|200px|Jenner kézirata a vakcinázásról]]
[[Fájl:Kolcsey ferenc.jpg|thumb|right|200px|A túlélők gyakran megvakultak. [[Kölcsey Ferenc]] ]]
A '''himlő''', vagy más néven '''feketehimlő''' emberi [[fertőző betegségek listája|fertőző betegség]], amelyet a ''Poxvirus variolae'' [[vírus]] okoz. Ez volt az emberiség egyik legpusztítóbb ragályos kórokozója. A fertőzöttek körében rendszerint magas (az [[Óvilág]]ban 15-20%, az [[Újvilág]]ban gyakran 40-80%-os) mortalitást okozott, és a túlélők közül sokan (mint például [[Kölcsey Ferenc]]) megvakultak.
== Eredete ==
A feketehimlő vírusa az [[orthopox vírusok]] közé tartozik, és kizárólag [[ember]]t képes fertőzni. Mivel a vírus [[genom]]ja viszonylag nagy, és viszonylag lassan [[evolúció|evolválódik]], ezért eredete molekuláris genetikai módszerekkel felderíthető. Az eredmények szerint a vírus 16-68 ezer évvel ezelőtt vált el afrikai [[rágcsálók]] közel-rokon vírusaitól. A [[patogenitás|patogénebb]] változat, a ''variola major'', 400-1600 éve jelent meg Ázsiában. Az enyhébb betegséget okozó ''alastrim minor'' 1400-6300 éve jelent meg, ez Nyugat-Afrikában és Amerikában terjedt el. Ennek további két alcsoportja 800 éve különült el.
== A védőoltás felfedezése ==
Az ókori [[Kína|Kínából]] származó védekezési eljárás az ún. [[varioláció]], vagyis az egészséges emberek szándékos fertőzése. Máig ismeretlen ok miatt a mesterséges fertőzés kevésbé veszélyes (2% körüli mortalitás), mint a természetes fertőzések, és egész életre szóló védettséget biztosít. Lényeges azonban, hogy a variolált beteg éppúgy továbbadhatja a fertőzést, mint a természetes módon fertőzött társai, ezért gyógyulásáig jelentős veszélyt jelent. [[Edward Jenner]] 1796-ben fedezte fel, hogy a tehénhimlő (hasonló, de emberben kevéssé patogén vírus) általi mesterséges fertőzés – a vakcinázás – olyan védettséget vált ki az emberből, amely hatékony az emberi himlővel szemben is.
== Globális eradikációja ==
A himlő egyike azon két fertőző betegségnek, amit az embernek sikerült világszerte felszámolni (a másik a [[Keleti marhavész|keleti marhavész]], 2011). Az erre irányuló vakcinázási akció előtti évben, 1967-ben, a járvány mintegy 10 millió embert fertőzött. A kampány lényegében Jenner módszerén alapult, és 1980-ban hivatalosan lezárult. A siker azon alapult, hogy ez egy igen konzervatív, nagyon kevéssé változékony vírus, amely csak emberben képes fertőzni és szaporodni, és nem okoz lappangó vagy perzisztens fertőzéseket.
== Jövőbeli kilátások ==
Mivel a mai emberi népességben már egyre fogy azoknak az aránya, akik (természetes vagy mesterséges úton) [[immunológia]]i védettséget szerezhettek a himlővel szemben, ezért egy újonnan kialakuló járvány rövid távon valószínűleg minden korábbinál gyorsabb és pusztítóbb lenne. Sokan úgy vélik, hogy a természetből soha többé nem fog váratlanul újra felbukkanni a fertőzés. Mások szerint viszont fertőzőképes vírusok maradhattak a sarkvidéki fagyott talajba temetett holttestekben, vagy a közeli rokon [[majomhimlő]] vírusból is újra kialakulhat egy nagyon hasonló emberi kórokozó.
A [[hidegháború]]s időszakban mind a [[Szovjetunió]], mind pedig az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] elraktározott fertőzőképes víruskészletet, hiszen ezt potenciális [[biológiai fegyver]]nek tekintették. Úgy gondolták, ha az ellenség himlővírussal támad, akkor az orvosbiológiai védelem kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen a vírus birtoklása. A hidegháborús nagyhatalmak megállapodtak a készletek egyidejű megsemmisítésének határidejében (1993). Ezt később többször meghosszabbították (1995, 1999, 2002), és nem cselekedtek. A döntésképtelenség oka, hogy a készletek fönntartása vagy megsemmisítése mellett egyaránt fontos érvek szólnak, ugyanakkor mindkét megoldás jelentős kockázattal is jár. A felek általában nem bíznak abban, hogy más országok katonai intézeteiben nincsenek illegálisan fenntartott vírustörzsek, ahogyan ez például [[Csehszlovákia]] esetében már bebizonyosodott.
A készletek sorsa feletti döntés ma már egyre veszít a jelentőségéből, hiszen a vírus [[gén|genetikai kódja]] ismert, nyilvános forrásokból megszerezhető, és elvileg nem kizárt a vírus mesterséges szintetizálásának lehetősége.
== Lásd még ==
* [[Bárányhimlő]]
== Irodalom ==
* [[Edward Jenner|Jenner E]] 1798. An Inquiry Into the Causes and Effects of the Variolæ Vaccinæ
* Li Y, Carroll DS, Gardner SN, Walsh MC, Vitalis EA, Damon IK 2007. [http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2000395/?tool=pmcentrez On the origin of smallpox: correlating variola phylogenics with historical smallpox records]. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 104 (40): 15787–92.
* Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
* Wheelis M, Rózsa L & Dando M (eds.) 2006. Deadly Cultures: Biological Weapons since 1945. Harvard University Press. pp. 479.
[[Kategória:Fertőző betegségek]]
[[Kategória:Vírusok]]
[[Kategória:Biológiai fegyverek]]
{{Link FA|pl}}
| |||