„X. Leó pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
68. sor:
=== Múló keresztes álmok ===
Az urbinói háború elültével Leó az egyház régóta meghirdetett céljának megfelelően keresztes háborút akart indítani az [[Oszmán Birodalom]] ellen. A pápa hadi ötletének apropóját a harcias [[I. Szelim oszmán szultán|I. Szelim]] [[szultán]] levelei adták, aki tervbe vette, hogy egy jelentősebb flottával Itália déli parjait is megszállja. Ezért aztán Leó [[1517]] [[november]]ében pápai körlevélben szólította fel az európai uralkodókat, hogy a keresztes háborúra összegyűjtött tizedből állítsanak ki egy jelentős keresztény haderőt. A tervek szerint I. Ferenc és I. Miksa állhatott volna az egyesült keresztény seregek élére, amelyeket spanyol, portugál és angol gályák szállítottak volna közvetlenül [[Konstantinápoly]] falaihoz. Leó nagy terveivel [[1518]]-ban állt a nyilvánosság elé, és ekkor kihirdette a [[treuga Dei]]-t öt évre, és meghirdette a törökök elleni keresztes háborút. De az európai hatalmak egyáltalán nem lelkesedtek Leó ötletéért. A nagy, közös haderőben csak az egymást kijátszó hatalmi viszályokat keresték, és az egyházi szervezés akadozása is elősegítette a keresztes hadjárat teljes kudarcát.
Angliában [[Thomas Wolsey]] bíboros maga tette zsebre a hadjáratra összegyűjtött tizedet, ami főleg a pápa hírnevének okozott kiemelkedő törést. A reformáció lázában égő Németországban pedig úgy vélték, hogy a tizedet csak Leó újabb fényűző lakomájára vagy egy újabb palota építésére költenék, ezért azt be sem szolgáltatták. A megfenekleni látszó keresztes tervek 1519-ben váltak végleg az európai politika martalékává. Egyrészt januárban meghalt I. Miksa császár, és szinte azonnal megindult a verseny a német-római trónért, és a [[választófejedelem|választófejedelmek]] kegyéért. A török gondokkal pedig Leó egyedül maradt. Másrészt [[Magyarország]] hároméves békét kötött a szultánnal, amit a pápa hiába ellenzett.
| |||