„Tájkép” változatai közötti eltérés

A '''tájkép''' a [[Festőművészet|festészet]] egyik műfaja. Az antik [[művészet]]ben alig volt szerepe, a középkori [[Európa]] sem ismerte. Festmény háttereként a [[14. század]]ban jelent meg először. [[1500]] körül főleg tanulmányok formájában festették és rajzolták az első önálló tájképi ábrázolásokat. [[1600]] táján alakult ki. Ha antik [[mitológia]]i alakok találhatók rajta, ''heroikus táj''nak nevezzük. A tájképfestészet [[Németalföld]]ön talált először jeles művelőkre, itt alakult ki a [[tenger]]i tájképfestészet is. A [[18. század]]ban tűntek fel a [[város]]i látképek, a [[rokokó stílus|rokokó]] idejében pedig idilli pásztorjeleneteket ábrázoltak. A [[klasszicizmus]] és a [[romantika]] új motívumokat dolgozott fel. Új fejlődési útját a [[barbizoni iskola]], és az [[impresszionizmus]] nyitotta meg. Az [[expresszionizmus]] a tájat mint motívumot csak kiindulópontnak tekinti a művész lelkivilágának ábrázolásához.