„Biharpüspöki” változatai közötti eltérés

Az [[Árpád-kor]]i település egykorú a '''váradi püspökség''' alapításával. [[1273]]-ban már a káptalan és a püspök birtoka volt. [[1278]]-ban '''Bertalan''' váradi püspök és királyi biztos '''Lóránt''' erdélyi vajdával és a tiszántúli részek nemeseivel itt tartott nagygyűlést. [[1360]]-ban a '''Telegdy család''' is részbirtokot szerez itt. [[1402]]-ben a korabeli okiratok '''oppidum Pyskey néven említették. [[1477]]-ben a Telegdyeken kívül a '''káptalan''' és a [[Pálos rend|pálosok]] is részbirtokot szereztek a településen. [[1678]]-ban [[Thököly Imre]] is többször tartózkodott itt. [[1692]]-től [[1848]]-ig '''Biharpüspöki''' ismét a '''nagyváradi püspökség''' birtoka lett.

 

 

A [[Rákóczi-szabadságharc]], illetve [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt a császáriak a várost teljesen felperzselték, utána évekig pusztán állt. [[1849]] júliusában a '''Bihar megyei népfelkelők''' a település alatt táboroztak.

 

XV. századi épület romja.