„Tiberis-sziget” változatai közötti eltérés

Tiberis szigete. Az ősrómai monda szerint a Tarquiniusok gabonájából támadt, melyet a nép sem visszaadni, sem megtartani nem akart, s azért a folyóba szórt. Történetileg Kr. e. 291. kezd az építkezésben szerepelni, amennyiben akkor épül rajta a görög Asclepios temploma (Aedes Aesculapi), kinek szentélyéhez Epidaurusba a 293. évi döghalál után hódoló követséget küldöttek a rómaiak és szent képet kértek, e helyett azonban egy kigyót kaptak, mely a hagyomány szerint erre a szigetre úszott. Később az egész szigetet hajó alakjában travertinkővel körülfalazták; ugyanakkor, mikor a Marcellusszinháza felé vezető Pons Fabricius (most Ponte Quatrocampi) létesült, holott a másik oldalon a Pons Cestius (Gratiani) kötötte össze a parttal a szigetet, melynek ókori helyrajzi neve azért is: inter duos pontes. Később az Aesculapius temploma körül nagy számu nemzeti istenségnek szentélye épült, nevezetesen Faunusé (Kr. e. 195.), Jupiteré és a vele kapcsolatos Veiovisé (Kr. e. 194.), Tiberinusé (a Tiberis folyó megszemélyesítése) és Semo Sancusé (Deus Fidius).▼