„Peter Brook” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
linkek |
||
2. sor:
== Élete és színpadi munkássága ==
Teljes nevén Peter Stephen Paul Brook [[Anglia|Angliá]]ban született [[Litvánok|litván]] zsidó származású szülők gyermekeként, akik a század első évtizedének végén hagyták el [[Oroszország]]ot. Apja a [[liége]]-i egyetemen villamosmérnökként végzett, anyja a kémiai tudományok doktora, kutatóvegyész volt. Az [[I. világháború]] végén telepedtek le Angliában. A fiatal Peter már gyerekkorában rajongott a filmekért és színházért, később [[Oxfordi Egyetem|Oxfordban]] lett egyetemista, ahol [[1942]]-ben egy [[amatőr]] társulattal színre vitte [[Christopher Marlowe|Marlowe]] [[Doktor Faustus (Marlowe)|Doktor Faustus]] című művét. Ezt a következő évben Londonban is megrendezte. Több kisebb társulattal dolgozott együtt, mikor
[[1947]] és [[1950]] között produkciós rendező volt a [[Royal Opera House]]-ban, a [[Covent Garden Opera|Covent Gardenben]]. Itt mutatta be Strauss Salome című munkáját, amely rendkívül vitatott lett és amelyhez [[Salvador Dalí]] díszleteit használta fel. Ugyancsak itt vitte színre [[Puccini]] [[Bohémélet|Bohéméletét]] is, amelyhez 1899-es díszleteket használt. [[1951]]-ben megnősült és feleségül vette [[Natasha Parry]]-t, akitől egy kislánya született.
Brook az 50-es és 60-as években sokat vendégeskedett [[Párizs|Párizsban]] és [[New York]]-ban, ahol több mint félszáz drámát, hét operát és több filmet is rendezett. [[1961]]-ben rendezte meg a [[Lear király]]-t, [[Paul Scofield|Paul Scofielddal]] a címszerepben; ez az előadás a korszak Shakespeare-színjátszásának megújító eseménye lett. A társulat [[1963]]-as vendégjátéka idején nagy hatást tett a magyar színjátszásra is. Később elkészült a Lear filmváltozata. Brook színházi látásmódjára nagy hatással volt [[Antonin Artaud]] [[kegyetlen színház|kegyetlen színháza]], de azok a kísérleti színházak is, amelyek meghatározták a modern kori színjátszást, így [[Jerzy Grotowsky]], [[
[[1962]]-ben egy francia rendezővel együtt csatlakozott a [[Peter Hall]] vezette stratfordi Shakespeare Színházhoz társigazgatóként, a társulat később felvette a [[Royal Shakespeare Company]] nevet. A kísérleti színházi társulat nevéhez fűződik [[Peter Weiss]] [[Marat/Sade]] művének színre vitele. [[Jean-Paul Sartre]] a produkciót fordulópontnak nevezte egy új színháztípus felé vezető úton. Brook hangsúlyt helyez a látvány, a színpadtér és a fénydramaturgia megújítására. Ebben támaszkodik az ókori színjátszásra csakúgy, mint a modern korira. Fontosnak tartja az üres teret, amelyet fontos alapnak tekint. Esztétikáját az 1968-ban megjelent [[Az üres tér]] c. könyve foglalja össze. Ebben a színházesztétika alapműben saját tapasztalataira hagyatkozva áttekinti kora színházát és általános tézisekkel, valamint gyakorlati útmutatással egyaránt szolgál. Brook azt a fajta színházat favorizálja, amely eltünteti a határt a néző a színpad közt és amely mintegy bevonja a nézőt, részesévé teszi a darabnak. Ugyanakkor azt is fontosnak véli, hogy a mű reflektáljon a modern ember problémáira.
Sikeres rendezése volt még Shakespeare: [[Vihar (Shakespeare)|Vihar]] c. műve, továbbá a [[Szentivánéji álom]], amellyel ellátogatott több országba, köztük Budapestre is a 70-es években. Ebben az előadásban egyszerre tud érvényesülni két eszménye Brook-nak, a nyers és a szent, azaz a szent költészetet és az Erzsébet kori Anglia nyers világát. Ugyancsak ehhez az időszakhoz köthető a szufi mese, [[A madarak tanácskozása]] előadása, amelyet improvizációkkal adtak elő mozgással, madárhangutánzással, afrikai dalok felhasználásával. [[1974]]-ben a párizsi [[Bouffes du Nord]] épülete lett Brook székhelye, amely ma is működik, befogadó színházi jelleggel is. Ide kötődik [[Alfred Jarry]]: [[Übü király]] című komédiájának bemutatója. Itt készültek mintegy 10 éven keresztül az indiai hőseposz, a [[Mahábhárata]] színházi bemutatójára is. Végül egy kilencórás darab, majd egy hatórás film született ennek eredményeként. Brook a műalkotás kedvéért nemzetközi stábbal dolgozott, mert mint mondta: "Ha kicsiben sikerül megvalósítani az egységet, akkor van remény."
== Filmjei ==
* [[Koldusopera (
* [[Moderato cantabile]] (1960)
* [[A legyek ura (film, 1963)|A legyek ura]] (1963)
* Valkűrök lovaglása (1967)
* Marat/Sade (1967)
* Hazudj nekem! (1968)
* [[Lear király (film, 1971)|Lear király]] (1971)
* [[Találkozások rendkívüli emberekkel]] (1979)
*
* La Cerisaie (1982)
* Carmen tragédiája (1983)
* A Mahábhárata (1989)
* [[Hamlet
== Magyarul megjelent könyvei ==
| |||