A [[Fekete-tenger|pontuszi]] térségben korábban [[kunok]] éltek, akiket a [[13. század]]ban a [[Távol-Kelet]]ről nyugatnak törő [[mongolok]] hódítottak meg. A mongolok egyes csoportjai itt telepedtek le, és a kunokkal (árnyaltabban kun-kipcsak-törökökkel)keveredtek,csoportokkal ígykeveredve belőlükrészt alakultak kivettek a [[krími tatárok]] néppé válásában.<ref> Vásáry István: ''A régi Belső-Ázsia története.'' Budapest, Balassi Kiadó, 2003. 157. o. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/regi-belso-azsia/ch05s07.html ''Online hivatkozás'']</ref> Ez a terület a [[Mongol Birodalom]] részét képezte, amely [[Moldva|Moldvát]] és [[Havasalföld]]et is birtokolta, s ahová szintén telepedtek le mongol csoportok, a kunok, [[besenyők]] és [[úzok]] közé. Egy részük beolvadt a románságba, míg a többiekből kialakult a heterogén [[moldvai tatárok|moldvai tatárság]]. A Mongol Birodalom később szétvált további hordákra. A kánság területét az [[Arany Horda]] vette birtokába. A tatárok számos esetben hajtottak végre fosztogató hadjáratokat a lengyel, az ukrán, a litván, a magyar, az orosz, a román, a bolgár és a szerb területek ellen. Egyes tatárok pedig más országokban (Oroszországban, [[Litvánia|Litvániában]]<ref>Davies, Norman: ''God’s Playgrond. A History of Poland. Volume I. The Origins to 1795.'' Oxford University Press, 2005. 148. o. </ref> és Ukrajnában) telepedtek meg, az ottani uralkodóknak ajánlották fel fegyveres szolgálataikat, s gyakran saját honfitársaik ellen is harcoltak. A krími tatárok ekkor már felvették a muszlim vallást.
