„Bercel” változatai közötti eltérés

Bercel nevével az írott forrásokban először [[1271]]-ben találkozunk egy a váci káptalan által kiállított okiratban. Az ősi [[Szolnok nemzetség]] birtoka a [[12. század]] elején az idegen eredetű Kökényes-Radnót nemzetségé lett, amelynek nógrádi ága [[XIV14. század]] eleji kihaltával a [[Heves vármegye|Heves]]ből idekerült [[Aba nemzetség]]beli Rédeiek kezére került. A [[14. század]] első felében vehette fel a birtokosok egyike a településről előnevét, hiszen a nemzetség egyik sarja 1340-ben Berceli László néven szerepel.

[[1406]] márciusában Berceli András, János és Miklós a [[vác]]i [[káptalan]] közreműködésével osztozott meg az összesen 20 népes és lakatlan jobbágytelekből álló berceli birtokon. A birtok felosztása, illetve egy részbirtokért folytatott per eredményeképpen, amely [[1410]]-ben Berczely Ugrin Miklós és Bercely István fia Miklós között zajlott le, válhatott szét a falu Alsó- és Felsőbercelre. Legalábbis [[1441]]-ben "Alsó Berczely" és "Felső Berczely", másképpen "Nagy Berczely" néven fordult elő. A [[15. század]] végén Szobi Mihály birtokában találjuk Felsőbercelt. A váci káptalan levéltárában lévő [[1529]]-es összeírása szerint pedig már a [[Váci Egyházmegye|váci püspökség]] javait gyarapította a volt Szobi-birtok, itt Nagybercel néven. Az [[1542]]. évi rendkívüli hadisegély kivetési összeírás szerint Felsőbercel a váci püspökségnek adózott. A feltehetően Alsóbercellel azonos Kisbercel településrész az [[1570-es évek]]ben lakatlanná vált, és csak a [[18. század]] végén népesült be. [[Szanda]] várának török kézre jutásával török hűbérjegyzékben Rusztem pasa, a budai villajet szandzsákbégjének birtokaként Nagy- és Kis-Berczel néven szerepel. [[Nógrád (település)|Nógrád]] várának a [[tizenötévestizenöt éves háború]] elején, [[1594]]-ben történt visszafoglalása után ismét a vármegye hatósága alá tartozott. Az [[1598]]. évi adóösszeírás szerint a váci püspök volt a földesura, majd ismét [[török hódoltság]]i terület.