„Armand Jean du Plessis de Richelieu” változatai közötti eltérés

a (Bot: következő eltávolítása: sv:Armand-Jean du Plessis Richelieu (strong connection between (2) hu:Armand Jean du Plessis de Richelieu and sv:Armand Jean du Plessis de Richelieu))
Nem kevesebb siker koronázta külpolitikáját. Gusztáv Adolf halála után ő lett a német protestánsok protektora, akik vele, illetőleg Feuquieres francia követtel 1633-ban [[Heilbronn]]ban védő és támadó szövetségre léptek. Még 1633-ban a francia csapatok megszállták Lotaiát és több elzászi várat. A [[svédek]] [[Nördlingeni csata|Nördlingen mezején szenvedett]] veresége után Richelieu Oxenstierna svéd kancellárral is kötött védelmi és támadó szövetséget, melynek értelmében a svédek a [[Rajna]] bal partján számos várat átengedtek a franciáknak.
 
Miután Richelieu már [[Bethlen Gábor]]ral is folytatott alkudozásokat, 1635 óta D'Avaux lengyel követ és Meerboth Henrik német protestáns pap által [[I. Rákóczi György]] erdélyi fejedelmet is iparkodott a [[Habsburg-ház]] ellenfeleinek táborába csalogatni, de bár Bisterfeld kétszer is járt Párizsban, Du Bois d'Avaugour pedig [[Gyulafehérvár]]ott: a szövetkezés pénzügyi, valamint a porta által okozott nehézségek folytán ez idő szerint még nem jött létre. 1635-ben Spanyolország nyíltan a harcoló felek soraiba elegyedett és ekkor a pireneusi s a németalföldi határ, a Közép-Rajna melléke, Felső-Olaszország és Graubünden egyszerre csatazajtól volt hangos. A francia szolgálatba szegődött Weimari Bernát váratlan halála következtében (melyben sokan Richelieu kezét látták működni), Bernát hódításai (Elzász, Breisach) a franciák kezére jutottak, akik Bernátnak árván visszamaradt katonáit is zsoldjukba fogadták (1639). Valamivel utóbb a nagy Condé és Turenne csillaga tűnt fel a francia hadtörténet egén. 1640-ben ugyan Casale és vele egész Szavoja spanyol-császári kézre került, ám Richelieu ravaszsággal és csellel megosztotta ellenfeleit. Pártfogásába vette a katalóniai és portugál felkelőket, amint a háttérben az angol-skót ellenzéket is szította nehogy az I. Károly király által kiépülő angol királyság megzavarja Franciaország kontinentális érdekeit. Miután még a Cinq-Mars és De Thou-féle összeesküvést is véresen elnyomta; mialatt a franciák Türingiáig és Frankoniáig győztesen nyomultak és szövetségeseik, a svédek (Torstenson) [[Lipcse]] mellett nagy győzelmet arattak a császáriak fölött: a már régen gyöngélkedő, köszvényben sínylődő államférfi meghalt. A király néhány héttel később a halálba is követte. [[Mazarin]], akit Richeliu halálos ágyán utódnak szemelt ki, a mestere által kijelölt úton tovább haladt és a [[vesztfáliai béke]]kötésben (1648) betetőzte Franciaország nagyhatalmi befolyását Európában, melynek Richelieu rakta le alapkövét.
 
Richelieu az irodalom és a művészet körül is szerzett érdemeket. Nagylelkű pártfogója volt az íróknak (kivéve a politikai szabadság előharcosainak, akiket a [[Bastille]]-ba záratott) és pazarul jutalmazta a művészeket és a színészeket. Új és kényelmes hajlékot emelt a [[Sorbonne]]-nak és megalapította a francia akadémiát, melynek a francia nyelv fejlesztését szabta fő feladatává. Megélte még azt az időt, hogy politikai sikerei hatása alatt a francia nyelv lett a diplomácia nyelve egész Európában.
Névtelen felhasználó