Wikipédia

„Szabadság (napilap, 1989–)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
4. sor:
Jelenlegi főszerkesztő Újvári Ildikó, főszerkesztő-helyettes Kerekes Edit (2011). <ref>[http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/employee%2CPEmployeeScreen.vm;jsessionid=ED45FC3216937A439FD53C357F2DE40E Munkatársak, Szabadság, 2011. március]</ref>Tagja a [[Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete|Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének]].
 
== A jelenleg élő (2013) Szabadság elődjeiműködése 1989-2008 közt ==
▼
 
1. A [[Nagyvárad (napilap)|Nagyvárad]] 1934-től 1940. szeptember 7-ig megjelent folytatása. A kényszerű címváltoztatást az a román miniszteri rendelet tette szükségessé, amely megtiltotta a sajtóban a magyar helységnevek használatát. Főszerkesztője, akárcsak az 1940 őszétől ismét Nagyvárad címmel megjelent folytatásáé, [[Hegedűs Nándor]] volt.▼
 
2. [[Székelyudvarhely]]en jelent meg 1944. november 16. – 1951. október 7-e között (közben szünetelt 1946. május 1. – június 3. és 1946. december 22. – 1947. július 29. között). Kiadójaként előbb a Nemzeti (Országos) Demokrata Arcvonal, majd az Udvarhely vármegyei Magyar Népi Szövetség, végül a Román Munkáspárt Udvarhely rajoni vezetősége szerepelt. Felelős szerkesztője Csiszér Polixénia (1944), [[Bonyháti Jolán]] (1945), [[Réty Imre]] (1945–46), Imets János (1946–50).▼
 
Állandó rovatai voltak: Korunk könyvei, Tanuljunk együtt, Falvainkról – falvainknak, Nevelők nevelése. Sok az aláíratlan vagy betűjeggyel jelzett írás. Kiemelkedik anyagából 1948-ban az agyagfalvi székely nemzetgyűlés és 1949-ben a [[Petőfi Sándor|Petőfi]] halála centenáriumára összeállított szám.▼
 
Gyakrabban jelentkező munkatársak: B. Baksa Mária, Benedek Sándor, Csáki Magda, Deák István, Got­tes­mann László, Hódy Károly orvos, Horváth József, Izsák Domokos, Kertész János, Szilágyi Ignác. Közölte [[Balogh Edgár]], [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]], [[Tompa László]] írásait is. (Gottesmann László: A székelyudvarhelyi Szabadság című hetilap… Hargita, 1972. december 23.)▼
 
3. [[Arad]]on jelent meg 1945. május 3. – 1948. február 8. között mint a szociáldemokrata párt politikai napilapja. Felelős szerkesztője Tirs Lajos, 1947. január 27-től Molnár Sándor. Jelesebb belső munkatársai: [[Károly Sándor]], Reicher Jenő, Molnár Tibor, [[Wein­berger István]]. Megjelenésének második időszakában egyre inkább közeledett a baloldalhoz, ugyanakkor kiállt a megye demokratikus változásaiért.▼
 
4. [[Nagykároly]]ban indult 1945. május 6-án mint „demokratikus hetilap”, felelős szerkesztőjeként és kiadójaként [[Scheer Miklós]] neve szerepel. 1945. december 15-től mint „a Szilágy megyei [[Magyar Népi Szövetség|MNSZ]] hivatalos lapja” jelenik meg, főszerkesztője Nemecz Alajos (1946. június 8-ig). A szerkesztőbizottságban 1947-ben néhány hónapig számottevő [[Szilágy megye]]i magyar értelmiségiek (Szász Árpád, Várday Albert, Visky József) neve szerepel. Megjelenése helyét 1948. március 15-től [[Zilah]]ra helyezték át (2. sorozat jelzéssel), ahol mint „a Szilágy megyei magyarság megyei lapja” 1950. november 12-ig jelent meg. Ebben az időszakban a szerkesztő neve már nem szerepel rajta.▼
 
5. Ugyancsak [[Nagykároly]]ban indult, s 1950. november 19. – 1958. augusztus 30. között jelent meg mint az RMP Nagykároly rajoni vezetőségének és a rajoni Ideiglenes Bizottságnak a lapja. A szerkesztő nevét nem tünteti fel.▼
 
6. A jelenleg élő (2013) Szabadság működése 1989-2008-ig:
 
Kolozsváron indult 1989. december 23-án mint „a demokratikus közvélemény napilapja”. 1994. január 4-től „kolozsvári közéleti napilap”, 2007. január 16-tól „erdélyi közéleti napilap” alcímmel jelent meg. Alapító-munkatársi gárdája a diktatúra bukásáig Kolozsváron megjelent [[Igazság (folyóirat)|Igazság]] belső munkatársainak egy csoportja, amelyhez december 22-én spontánul a város több ismert magyar értelmiségije csatlakozott.
 
Megbízott főszerkesztője 1989. december 30. – 1990. április 23. között [[Orbán Ferenc (újságíró)|Orbán Ferenc]]; főszerkesztők: [[Tibori Szabó Zoltán]] (1990. április 24. – 1997. március 15.), Szabó Piroska (1997. március 16. – 1998. március 30.), Balló Áron (1998. március 31. – 2006. július 7.), Kiss Olivér (2006. augusztus 17. – 2008. március 12.), majd Újvári Ildikó (2008. március 13-tól); megbízott főszerkesztő-helyettese 1989. december 30. – 1990. ápr. 23. között Pillich László; főszerkesztő-helyettesek: Székely Raymond (1990. április 24. – 1992. április 28.), Szabó Piroska (1992. április 29. – május 23.; 1998. március 31. – 1999. április 7.), [[Orbán Ferenc]] (1992. május 26. – 1995. április 8.), [[Balló Áron]] (1995. április 11. – 1998. március 30.), Makkay József (1999. április 8. – 2005. március 17.), majd Kerekes Edit (2005. március 18-tól); szerkesztőségi főtitkár: Pálfi Mircea (1995. április 28. – 1999. július 5.); rovatvezetők: politika – Szabó Piroska (1990. április 24. – 1992. április 28.; 1992. május 24. – 1997. március 15.), Balló Áron (1992. április 29. – május 23.), [[Nits Árpád]] (1997. március 17. – 1998. március 30.), Székely Kriszta (1998. március 31. – 2002. július 5.), Papp Annamária (2002. július 6. – 2005. március 17.), Borbély Tamás (2005. március 18. – 2006. augusztus 16.), Újvári Ildikó (2006. augusztus 17. – 2007. április 20.), majd Papp Annamária (2007. április 21-től); kultúra – [[Németh Júlia (műkritikus)|Németh Júlia]] (1992. május 26. – 2005. március 17.), majd Köllő Katalin (2005. március 18-tól); helyi hírek – Németh Júlia (2003. november 5. – 2005. március 17.), Kiss Olivér (2005. március 18. – 2006. augusztus 16.), majd Balázs Bence (2006. augusztus 17-től); gazdaság – Papp Annamária (2003. november 5. – 2005. március 17.), Borbély Tamás (2005. március 18. –2006. augusztus 16.), Újvári Ildikó (2006. augusztus 17. – 2007. április 20.), majd Papp Annamária (2007. április 21-től); [[jog]] – Újvári Ildikó (2003. november 5. – 2007. április 20.); szociális kérdések – Újvári Ildikó (2006. augusztus 18. – 2007. április 20.); [[film]] – Balázs Bence (2006. augusztus 18-tól); karhatalmi erők – Balázs Bence (2006. augusztus 18-tól); [[sport]] – [[László Ferenc (sportújságíró)|László Ferenc]] (1989. december 23. – 1992. május 25.), [[Turós-Jakab László]] (1992. május 26. – 1999. január 30.), majd Póka János András (1999. január 31-től; Balázs Bencével).
 
Belső munkatársai voltak az évek során: Bajka Pál, Balázs Bence, Balló Áron, Barta Éva, Bazsó Zsigmond, Borbély Tamás, Dézsi Ildikó, Dózsa Sándor, Ercsey-Ravasz Ferenc, Farkas Imola, Ferencz Zsolt, Forró Ágnes, Gál Mária, Gyurka Előd, Horváth Gyöngyvér, Jakab Judit, Józsa T. István, Kerekes Edit, Kiss Bence, Kiss János, Kiss Olivér, Köllő Katalin, [[Krajnik-Nagy Károly]], Krizsán Zoltán, László Ferenc, Lokodi András, Makkay József, Miess Emma, Moscu Katalin, Nagy Károly, Nagy-Hintós Diana, Nánó Csaba, [[Nits Árpád]], Okos György, [[Orbán Ferenc]], Ördög Béla, Ördög Imre Béla, Papp Annamária, Pálfi Mircea, Pillich Katalin, [[Pillich László]], Póka János András, Rohonyi Demkó Iván, Salamon Márton László, Sándor Boglárka Ágnes, Szabó Csaba, Szabó Piroska, Székely Kriszta, Székely Raymond, Tibori Szabó Zoltán, Turós-Jakab László, Újvári Ildikó, Újvári Tünde, Y. Szabó Gyula, Valkai Krisztina, Weiss Erika.
 
Vidéki tudósítók: Bakó Botond, Baksai Károly, Bekő N. Ildikó, Dvo­rá­csek Ágoston, Gáspár Attila, Józsa László, Józsa Miklós, Ladányi Emese Kinga, Lukács Éva, Majla Júlia, Mezei Sándor, Péntek Attila, Péntek László, Schmidt Jenő, Székely Csaba (Erkedi Csaba).
77 ⟶ 60 sor:
A Szabadság az első napilap volt Romániában, amely 1994. április 2-án színes (polikróm) képet közölt, 1995. április 1-jén pedig más-más színű papíron jelent meg a lap mutált változata, ''Szabad Ág'' fejléccel. 1995 januárjától a szombati lapszám 16 oldalas lett, 1996 januárjától pedig az addig hetente ötször megjelenő újság hétfőn is jelentkezett, és beindította a heti [[televízió]]- és [[rádió]]-műsormellékletét, amely évek óta csütörtökön kerül az olvasó asztalára (szerk. Póka János András). Azóta a terjedelembővítés folyamatos, 2009-ben a Szabadság hétfőn 8, kedden és pénteken 12, szerdán, csütörtökön és szombaton pedig 16 oldalon lát napvilágot (az elmúlt években több alkalommal 24 oldalon jelent meg), s ezek közül – a reklám-megrendelések függvényében – számtalan polikróm lapszám készül. 1999 májusában új rovatokkal jelentkezett, [[2007]]. január 16-tól pedig új tördeléssel jelenik meg; az új arculatot Székely Kriszta és Könczey Elemér dolgozta ki.
 
Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő és Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) elnöke közötti megegyezés nyomán a Szabadság 1995. március 15-től Románia és Magyarország valamennyi napilapja közül elsőként tartalmát a [[világháló]]ra is feltöltötte. Internetes honlapját a HHFR saját szerverén tárolta; világhálós változatának szerkesztője kezdettől fogva Schwartz Róbert. Kiss Olivér főszerkesztő irányításával 2007. november 5-én indult a Szabadság internetes[[internet]]es hírportálja (www.szabadsag.ro), amely a nyomtatott tartalomtól eltérő, kizárólag világhálóra gyártott szöveget (gyorshírek, tudósítások, színes anyagok stb.) is közread. A Szabadság Kiss Olivér által szerkesztett internetes felületrendszere 2008-tól külön fotó- és videótartalmat is kínál a hírportál látogatóinak.
 
A Szabadság felkérésére a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem]] magyar szociológusai négyévenként (1996, 2000, 2004, 2008) készítettek felmérést a lap olvasótáborának összetételéről, annak olvasási szokásairól és igényeiről.
83 ⟶ 66 sor:
A Szabadság 2002 augusztusában kérelmezte felvételét, és 2003. február óta tagja az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Szövetségének (MIDAS), amely 2007. május 3–6. között Kolozsváron tartotta meg éves konferenciáját és közgyűlését. Házigazdai minőségében május 4-én és 5-én magyar–román–angol nyelvű lapszámokban ismertette az erdélyi magyarság helyzetét, külön kiemelve a közösség politikai, oktatási, egyházi, tulajdon-restitúciós, művelődési és hagyományőrzési gondjait. A rendezvény díszvendége [[Habsburg Ottó]] volt, aki a MIDAS egyik fő támogatója. A szervezet különdíjjal ismerte el a 2006. július 7-én tragikus körülmények között elhunyt [[Balló Áron]] főszerkesztő munkásságát, és bejelentette, hogy emlékére egyszeri ösztöndíjat alapít, amelyet 2008-ban Balázs Bence nyert el.
 
A lapnál dolgozó újságírók képzése szinte kezdettől fogva folyamatos volt. 1991-től a ~Szabadság számos alkalmazottja végezte munkájával párhuzamosan egyetemi, mesteri vagy doktori tanulmányait, járt tanulmányúton Magyarországon[[Magyarország]]on, [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és az [[Amerikai Egyesült ÁllamokbanÁllamok]]ban és vett részt [[Románia|Romániában]] vagy a térségbeli országokban nyugati szakemberek és alapítványok által rendezett szakmai [[Konferencia|konferenciákon]], továbbképzéseken. A lap szerkesztőségében kezdettől fogva otthonra találtak a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]] magyar újságíró szakos diákjainak generációi, amelyek tagjai közül első írásaikat sokan a ~banSzabadságban közölték.
 
A lap minden év végén, munkatársainak szavazata alapján, Penna-díjjal jutalmazza a legjobb teljesítményt nyújtó újságíróit. Díjazottak: *Tibori Szabó Zoltán (1989), *Orbán Ferenc (1990), *Németh Júlia (1991), Szabó Piroska – *Orbán Ferenc (1992), *Krajnik-Nagy Károly (1993), Székely Kriszta (1994), Pálfi Mircea (1995), *Nits Árpád (1996), Makkay József (1997), *Turós-Jakab László (1998), Papp Annamária (1999), Szabó Csaba (2000), Ördög I. Béla (2001), Barta Éva (2002), Kerekes Edit (2003), Köllő Katalin (2004), Borbély Tamás (2005), Ercsey-Ravasz Ferenc (2006), Balázs Bence (2007), Nagy-Hintós Diana (2008).
 
== A Szabadság elődjei ==
▲
▲1. A [[Nagyvárad (napilap)|Nagyvárad]] 1934-től 1940. szeptember 7-ig megjelent folytatása. A kényszerű címváltoztatást az a román miniszteri rendelet tette szükségessé, amely megtiltotta a sajtóban a magyar helységnevek használatát. Főszerkesztője, akárcsak az 1940 őszétől ismét Nagyvárad címmel megjelent folytatásáé, [[Hegedűs Nándor]] volt.
 
▲2. [[Székelyudvarhely]]en jelent meg 1944. november 16. – 1951. október 7-e között (közben szünetelt 1946. május 1. – június 3. és 1946. december 22. – 1947. július 29. között). Kiadójaként előbb a Nemzeti (Országos) Demokrata Arcvonal, majd az Udvarhely vármegyei Magyar Népi Szövetség, végül a Román Munkáspárt Udvarhely rajoni vezetősége szerepelt. Felelős szerkesztője Csiszér Polixénia (1944), [[Bonyháti Jolán]] (1945), [[Réty Imre]] (1945–46), Imets János (1946–50).
 
▲Állandó rovatai voltak: Korunk könyvei, Tanuljunk együtt, Falvainkról – falvainknak, Nevelők nevelése. Sok az aláíratlan vagy betűjeggyel jelzett írás. Kiemelkedik anyagából 1948-ban az agyagfalvi székely nemzetgyűlés és 1949-ben a [[Petőfi Sándor|Petőfi]] halála centenáriumára összeállított szám.
 
▲Gyakrabban jelentkező munkatársak: B. Baksa Mária, Benedek Sándor, Csáki Magda, Deák István, Got­tes­mann László, Hódy Károly orvos, Horváth József, Izsák Domokos, Kertész János, Szilágyi Ignác. Közölte [[Balogh Edgár]], [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]], [[Tompa László]] írásait is. (Gottesmann László: A székelyudvarhelyi Szabadság című hetilap… Hargita, 1972. december 23.)
 
▲3. [[Arad]]on jelent meg 1945. május 3. – 1948. február 8. között mint a szociáldemokrata párt politikai napilapja. Felelős szerkesztője Tirs Lajos, 1947. január 27-től Molnár Sándor. Jelesebb belső munkatársai: [[Károly Sándor]], Reicher Jenő, Molnár Tibor, [[Wein­berger István]]. Megjelenésének második időszakában egyre inkább közeledett a baloldalhoz, ugyanakkor kiállt a megye demokratikus változásaiért.
 
▲4. [[Nagykároly]]ban indult 1945. május 6-án mint „demokratikus hetilap”, felelős szerkesztőjeként és kiadójaként [[Scheer Miklós]] neve szerepel. 1945. december 15-től mint „a Szilágy megyei [[Magyar Népi Szövetség|MNSZ]] hivatalos lapja” jelenik meg, főszerkesztője Nemecz Alajos (1946. június 8-ig). A szerkesztőbizottságban 1947-ben néhány hónapig számottevő [[Szilágy megye]]i magyar értelmiségiek (Szász Árpád, Várday Albert, Visky József) neve szerepel. Megjelenése helyét 1948. március 15-től [[Zilah]]ra helyezték át (2. sorozat jelzéssel), ahol mint „a Szilágy megyei magyarság megyei lapja” 1950. november 12-ig jelent meg. Ebben az időszakban a szerkesztő neve már nem szerepel rajta.
 
▲5. Ugyancsak [[Nagykároly]]ban indult, s 1950. november 19. – 1958. augusztus 30. között jelent meg mint az RMP Nagykároly rajoni vezetőségének és a rajoni Ideiglenes Bizottságnak a lapja. A szerkesztő nevét nem tünteti fel.
 
76. Székelyudvarhelyen[[Székelyudvarhely]]en jelent meg 1989. dec.december 23. – 1992. máj.május 12. között, előbb mint „független székely­udvarhelyi lap”, majd néhány szám után mint „az [[Romániai Magyar Demokrata Szövetség|RMDSZ]] székelyudvar­helyi szervezetének lapja”. Felelős szerkesztője Katona Ádám. A szerkesztőbizottságban Bágyi Bencze Jakab, Gazda József, Hegyi István, Hegyi Sándor, Lukács István, Simó Márton, Sófalvi László, Szécsi Kálmán szerepelt rövidebb időszakokban. 1990. márc.március 15-én Világ-Szabadság címmel két kiadásban rendkívüli számot jelentetett meg.▼
Dózsa Sándor: Az első lapszám születésekor. Szabadság 1990. dec. 22. – Kántor Lajos: Téridő: 1990. december. Szabadság 1990. dec. 22. – Székely Raymond: Interjú önmagammal a szabadságról és a Szabadság napilapról. Szabadság 1990. dec. 22. – *Tibori Szabó Zoltán: …S akkor megjelent a Szabadság. Szabadság 1990. dec. 22.; uő: Tizenöt esztendő. Szabadság 2004. dec. 22.; uő: Az anyanyelv napszámosa volt. Szabadság 2006. júl. 14. – Bemutatjuk a Szabadságot. *Média 1992. máj. 21. – Lakatos Mihály: A Szabadság első három éve után. *Korunk 1993/4. – Cartner, Holly: Struggling for Ethnic Identity. Ethnic Hungarians in Post-Ceauşescu Romania. Helsinki Watch, New York–Washington, Los Angeles–London 1993. – Magyari Tivadar: Velünk szerkesztett. Eredményhirdetés. Szabadság 1996. dec. 13.; uő: Piackutatási adatok a Szabadságról. A kolozsvári magyarok többsége „veszi a lapot”… Szabadság 2000. jún. 27.; uő: Felmérés a Szabadság-olvasók táboráról. Enyhén emelkedik a fiatal olvasók száma. Szabadság 2004. jún. 19. – Balló Áron: Változások a Szabadságnál. Szabadság 1999. máj. 4.; uő: Vállalt múlt. Tízéves a Szabadság. Szabadság 1999. dec. 23.; uő: Egyetemi város – papíron. Gondolatok egy márkanévről. Szabadság (Campus) 2000. okt. 21.; uő: MIDAS-tag lett a Szabadság. Szabadság 2003. febr. 28. – Rácz Éva: Na, akkor kezdjük az elején. Szabadság (Campus) 2000. okt. 21. – Kuszálik Péter: A romániai magyar sajtó 1989 után. Teleki László Alapítvány – *Erdélyi Múzeum-Egyesület, Bp.–Kv. 2001. – Kiss Olivér: Új köntösben a Szabadság! Szabadság 2007. jan. 16.
 
== További információk ==
▲7. Székelyudvarhelyen jelent meg 1989. dec. 23. – 1992. máj. 12. között, előbb mint „független székely­udvarhelyi lap”, majd néhány szám után mint „az RMDSZ székelyudvar­helyi szervezetének lapja”. Felelős szerkesztője Katona Ádám. A szerkesztőbizottságban Bágyi Bencze Jakab, Gazda József, Hegyi István, Hegyi Sándor, Lukács István, Simó Márton, Sófalvi László, Szécsi Kálmán szerepelt rövidebb időszakokban. 1990. márc. 15-én Világ-Szabadság címmel két kiadásban rendkívüli számot jelentetett meg.
*Dózsa Sándor: Az első lapszám születésekor. Szabadság, 1990. december 22.
*Kántor Lajos: Téridő: 1990. december. Szabadság, 1990. december 22.
*Székely Raymond: Interjú önmagammal a szabadságról és a Szabadság napilapról. Szabadság, 1990. dec. 22.
*Tibori Szabó Zoltán: …S akkor megjelent a Szabadság. Szabadság, 1990. december 22.;
*Tibori Szabó Zoltán: Tizenöt esztendő. Szabadság, 2004. december 22.;
*Tibori Szabó Zoltán: Az anyanyelv napszámosa volt. Szabadság, 2006. július 14.
*Bemutatjuk a Szabadságot. Média, 1992. május 21.
*Lakatos Mihály: A Szabadság első három éve után. Korunk 1993/4.
*Cartner, Holly: Struggling for Ethnic Identity. Ethnic Hungarians in Post-Ceauşescu Romania. Helsinki Watch, New York–Washington, Los Angeles–London, 1993.
*Magyari Tivadar: Velünk szerkesztett. Eredményhirdetés. Szabadság, 1996. december 13.;
*Magyari Tivadar: Piackutatási adatok a Szabadságról. A kolozsvári magyarok többsége „veszi a lapot”… Szabadság, 2000. június 27.;
Magyari Tivadar: Felmérés a Szabadság-olvasók táboráról. Enyhén emelkedik a fiatal olvasók száma. Szabadság, 2004. június 19.
*Balló Áron: Változások a Szabadságnál. Szabadság, 1999. május 4.;
*Balló Áron: Vállalt múlt. Tízéves a Szabadság. Szabadság 1999. december 23.; *Balló Áron: Egyetemi város – papíron. Gondolatok egy márkanévről. Szabadság (Campus), 2000. október 21.;
*Balló Áron: MIDAS-tag lett a Szabadság. Szabadság, 2003. február 28.
*Rácz Éva: Na, akkor kezdjük az elején. Szabadság (Campus), 2000. október 21. *Kuszálik Péter: A romániai magyar sajtó 1989 után. Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Budapest–Kolozsvár, 2001.
*Kiss Olivér: Új köntösben a Szabadság! Szabadság, 2007. január 16.
 
== Publicistái ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadság_(napilap,_1989–)”