„Piroxéncsoport” változatai közötti eltérés

A '''piroxének''' a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozó [[Ásvány (anyag)|ásványok]]. Szerkezetükben az [SiO₄ ]^4--[[tetraéder]]ek (melyekben egy Si⁴⁺ iont négy O^2- ion vesz körbe egy tetraéder csúcsain elhelyezkedve) csúcsukkal összekapcsolódott zegzugos láncai között Mg²⁺, Fe²⁺, Ca²⁺, Mn²⁺, Li⁺, Al³⁺ és Na⁺ ionok találhatók olyan arányokban, hogy a pozitív ionok töltéseinek összege kiegyenlítse az {{chem|[Si|_2|O|_6|]^4-}} négy negatív töltését.

A rombos piroxének – melyeket ortopiroxéneknek is neveznek – elsősorban [[ultrabázisos]] magmás kőzetekben: [[hiperszténit]]ben, [[gabbró]]ban, [[nórit]]ban, [[melafir]]ban és [[diabáz]]ban fordulnak elő, rendszerint [[olivin]], [[spinell]] és diopszidos augit kíséretében. Az ensztatit és a bronzit inkább mélységi kőzetekben és meteoritokban, a hipersztén [[kiömlési kőzetekben]] (pl. [[andezit]]ekben) is előfordul. A [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]], [[Cserhát]] és a [[Mátra]] hegységekben hipersztén andezit, [[Szarvaskő]] mellett hipersztén gabbró található.

A diopszid összetételében az Fe⁺²⁺ és Mg⁺²⁺ iont Al³⁺, és Fe³⁺, esetenként Cr³⁺ is helyettesítheti. Tipikusan [[szkarn]] kőzetek ásványa, amelyek a Ca-ban gazdag üledékekből vagy [[üledékes kőzet]]ekből hő hatására képződnek. A hedenbergit igen ritka tisztán, többnyire tartalmaz Mg -ionokat is. A [[magnetit]] ércesedést kísérő, [[kontakt pneumatolizissel]] keletkezett [[ásványtársulás]]ok jellegzetes tagja. [[Alkáli magmás kőzet]]ekben is előfordul.

A '''piroxéncsoport''' a '''IV. Szilikátok''' [[Ásvány (anyag)|ásványosztályhoz]] tartozó, az ino- vagy láncszilikátokon belül '''[Si₂O<supsub>4-6</supsub>]<subsup>64-</subsup>''' -csoportokat tartalmazó tagjait foglalja elkülönült, önálló csoportba, melyek rombos vagy monoklin kristályrendszerben kristályosodnak.