„Metropolitan Railway” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: a(z) en:Metropolitan Railway kiemelt szócikk
Kizoti (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
A pályaudvarok és a City föld alatti vasúttal való összeköttetésének ötlete először az 1830-as években merült fel, ám csak az 1850-es években kezdtek vele komolyabban is foglalkozni. Charles Pearson londoni ügyvéd több földalatti változatát is felkarolta. Az egyik változat kivitelezésére 1852-ben megalapította a ''City Terminus Company''-t, azonban sem az angol Parlament, sem a City nem kívánta a vállalkozását támogatni. Egy másik cég, a ''Bayswater, Paddington and Holborn Bridge Railway Company'' már nagyobb sikerrel járt. 1853. januárjában megtartották az első közgyűlésüket, amely során [[John Fowler]]t nevezték ki a társaság főmérnökévé. A társaság által kezdeményezett ''North Metropolitan Railway'' tervezetre 1853. nyarán adta támogatását az angol Parlament. A cég hamarosan megvásárolta a City Terminus Company-t és megállapodott a [[Great Western Railway]]-jel, hogy a vasúttársaság is beszáll a földalatti finanszírozásába, amennyiben az megállót épít a GWR tulajdonában található Paddigton pályaudvaron is. 1854-ben az angol Parlament törvényben hagyta jóvá a Paddington és a Farrington Street közötti földalatti építését. A vonal érintette a King's Cross állomást is, a neve pedig ''Metropolitan Railway'' lett. Az építkezés végül 1860. februárjában kezdődött el, amikorra is Pearson sikeresen meggyőzte a City-t arról, hogy az támogassa a tervet.
 
A vonal építése számos nehézséggel járt. Fowler kéregvasút-építése módszere észak-Londonban állandó forgalmi dugókat okozott, és 1862. júniusában a Fleet-csatorna elárasztotta és beomlasztotta az alagutat. A felszínen számos épületet kellett lerombolni, de végül 1863. január 10-én a közönség előtt is megnyílt az új földalatti vasút. Az első pár hónap alatt átlagosan napi 26 500 utazott a földalattin. Ezt már sajnos Charles Pearson nem érte meg, az átadás előtt, 1862. szeptemerébenszeptemberében elhunyt. Állhatatos munkájának köszönhetően a Metropolitan Railway volt a londoni földalatti-rendszer első, és nem pedig utolsó vonala.
 
A földalatti a kezdetekben a GWR széles nyomtávú szerelvényeit használta. 1863. augusztusára azonban a két cég annyira összevezettösszeveszett, hogy a Metropolitan Railway-re maradt a vágányok és a szerelvények üzemeltetése. A [[Great Northern Railway]] segítségével hagyományos nyomtávra álltak át; a széles nyomtávú vágányokat 1869-ben felszedték.
 
{{csonk-közlekedés}}