„Thurzó Elek” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belam1949 (vitalap | szerkesztései)
a Kiegészítés az országbíró kinevezéséhez.
5. sor:
== Élete ==
[[Thurzó János]] [[krakkó]]i [[polgármester]], [[körmöcbánya|körmöc]]i kamarás – akinek bányavállalata és [[Színesfém-kohászat|rézválasztó kohója]] <ref>Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára.
[http://osnyelv.hu/czuczor/r.html Rézválasztó] - Réz-választó - rézhámori munkás, ki a rézércből, az idegen részek elválasztása által, tiszta rezet állít elő.</ref> volt – és Beck Magdolna – Szatmári György unokahúga – fia. Elődei nyomán a bányaművelést kedvelte. [[1521]]-ben már körmöci [[Kamarás|kamarai]] gróf és királyi főkomornokmester, majd királyi kincstárnok lett, [[1525]]-ben pedig [[tárnokmester]], végül országbíró, akkor lett, amikor a törökök elfoglalták Budát.
 
Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernusth János kezébe kerültek adomány- és zálogjogon, mindazonáltal a [[Thurzó család]] a [[Fugger család|Fuggerek]]kel együtt azokat haszonbérben tartotta régi gazdálkodási rendszerében. Thurzó [[1523]]-ban kapta meg [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Mária királynétól]] [[Vöröskő]] várát (Pozsony megye), melyet azonban a Fuggereknek eladott. [[mohácsi csata|Mohács]] után még ő rendezte Mária menekülését az országból. [[SzapolyaiI. János magyar király|Szapolyai János királyt]] mellőzve határozottan [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] mellé állt határozottan;, tőle kapta [[1527]]-ben a Szapolyaiak birtokaiból a [[Szepesi vár]]at több mással együtt. [[1531]] tavaszán Elek szerzett egy fontos tovább örökíthető tisztséget, nevezetesen Szepes vármegye örökös ispánságát. <ref> perpetuus comes comitatus Scepusiensis </ref>
 
A humanista kapcsolatairól híres főúr a bécsi egyetemen tanító tudósokkal [[Rotterdami Erasmus]]sal és [[Aldias Manutius]]-szal állt kapcsolatban. Az [[Evangéliklus kereszténység|evangélikus vallás]] követője és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] legbensőbb barátja, később apósa volt. Az első felesége Szatmári Anna volt. Második nejétől – a [[Mohács]]nál elesett felsőlendvai Széchy Tamás főispán özvegyétől – ormosdi Székely Magdolnától két lánya született. Margit nevű leánya Perényi Péter felesége lett.
 
Meghalt [[1543]]. [[január 25.|január 25-én]] halt meg, [[Lőcse|Lőcsén]] temették el.
Az [[evangélikus vallás]] követője és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] legbensőbb barátja, később apósa volt.
 
Meghalt [[1543]]. [[január 25.|január 25-én]], [[Lőcse|Lőcsén]] temették el.
 
Első neje Szatmári Anna volt. Második nejétől – a [[Mohács]]nál elesett felsőlendvai Széchy Tamás főispán özvegyétől – ormosdi Székely Magdolnától két leánya született. Margit nevű leánya Perényi Péter felesége lett.
 
== Műve, tevékenysége ==