„Károly híd” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
LaaknorBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3rc2) (Bot: következő hozzáadása: is:Karlsbrúin (Prag)
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a DEFAULTSORT, replaced: 1135-117 → 1135–117 (2) AWB (8350)
26. sor:
[[Fájl:Praha Karlov Most 005.jpg|thumb|right|260px|A Károly-híd]]
[[Fájl:Praha Károly-hid kereszt.jpg|thumb|right|260px|[[Nepomuki Szent János]] mártíromságának helyét jelölő rézkereszt a Károly-híd korlátján]]
A Moldva első állandó hídja, amit a folyó egyik gázlója fölé emeltek. A helyén először egy fahíd állt, majd a [[Judit híd]]nak nevezett kőhíd, ami építtetőjéről, [[Türingiai Judit]]ról (Judith von Thüringen, 1135-11741135–1174), [[II. Ulászló cseh király]] feleségéről kapta a nevét. Judit királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágaiaknak, akik kimondottan nem szerették királyuk német származású feleségét.
 
Miután a Judit hidat [[1342]] tavaszán elvitte a jeges ár, annak alapjait felhasználva 1357-ben kezdték építeni az új hidat, aminek terveit az a [[Peter Parler]] német építész készítette, akinek munkássága később döntően meghatározta Prága arculatát. Az alapkövet maga [[IV. Károly német-római császár]] helyezte el, miután kikérte az asztrológusok és a zsidó kabbala tudósainak véleményét arról, hogy mi a kezdés legcélszerűbb időpontja. A csillagok az Oroszlán jegyét és az 135797531 számsort jelölték meg, ezért a híd alapkövét az 1357. év 9. hónapjának 7. napján, 5 óra 31 perckor helyezték el. Hogy még biztosabbá tegyék szerencséjüket, az építtetők tojást és tejet is kevertek a köveket összetartó cementbe (a korabeli építészek szerint ez jót tett neki). Ezeket az anyagokat a király a környező falvakból gyűjtette be – néhány, az architektúrában kevésbé jártas falu azonban főtt tojásokat küldött, és ezzel hátráltatta a munkát.
40. sor:
A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles. Két végét gótikus tornyok zárják le; a híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. A hídon 30 szobor látható. A világ egyetlen más hídján sem állítottak fel ilyen sok szobrot. Legtöbbje barokk stílusú, és 1700 körül, egyenként helyezték itt el őket. Először [[Nepomuki Szent János]], [[Csehország]] védőszentjének szobrát állították fel, még az 1400-as években, a legtöbbet pedig 1683–1714 között. Azóta csak cserélgetik őket – a legkorábban felállított szobrokat azért kellett eltávolítani, mert nem bírták az időjárás viszontagságait (elmállottak). A turisták rongálása is sok kárt okozott és okoz ma is a hídnak.<ref>[http://index.hu/kultur/klassz/2009/08/24/tonkreteszik_a_karoly-hidat_a_turistak/ Tönkreteszik a Károly-hidat a turisták] (Index, 2009. augusztus 24.)</ref>
 
Utoljára [[Szent Cirill|Cirill]] és [[Szent Metód|Metód]] szobrát helyezték el 1928-ban, miután az 1890. szeptember 4-én reggel fél hatkor a hídra zúduló jeges ár több szobrot széttört. [[Xavéri Szent Ferenc]] [[Ferdinand Maximilian Brokoff]] alkotta szobrának darabjait 1892 és 1904 között kiemelték; ezek most a [[Lapidárium (Prága)Nemzeti Múzeum kőtárában]] láthatók. Ma a hídon a szobor másolata áll, amit 1913-ban készített el [[Jan Vosmik]]. Szent Ferenc szobrával szemben állt [[Loyolai Szent Ignác]] szobra, amit 1711-ben ugyancsak '''Ferdinand Maximilian Brokoff''' (1688-17311688–1731) faragott, és ezt is elvitte az ár. Ennek kiemelt részei is a Lapidáriumban tekintethetők meg, és ezt helyettesítették [[Karel Dvorák]]: Cirillt és Metódot ábrázoló szoborcsoportjával.
 
{{Bővebben|Szobrok a Károly hídon}}
63. sor:
{{portál|középkor||Hidak| }}
 
{{DEFAULTSORT:Karolyhid}}
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
[[Kategória:Prága hídjai]]