„Szabó Miklós (történész, 1932–2016)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Szabó Miklós történész, 1932
 
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
== Munkássága ==
 
Első dolgozata [[román nyelv]]en, a ''Revista Arhivelor'' című folyóiratban jelent meg (1960), első [[magyar nyelv]]ű írását a [[Korunk]] közölte (1972). Külső munkatársa még több lapnak, folyóiratnak (''Agrártörténeti Szemle'', [[Keresztény Magvető]], ''Könyvtár'', ''Levéltári Szemle'', [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Népújság]], [[Valóság (folyóirat, 1958)|Valóság]], [[Népújság|Vörös Zászló]], ''Acta Musei Porolissensis'', ''Apulum'', ''Cerce­tări de Ştiinţe Sociale Tîrgu Mureş'', ''Marisia'', ''Revue Roumaine d’Histoire'', ''Vatra'', stb.). Írásai jelentek meg különféle gyűjteményes kötetekben, pl.: ''Művelődéstörténeti tanulmányok'' (I–II. Bukarest, 1979; 1980); ''Emlékkönyv [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]] nyolcvanadik születésnapjára'' (Kolozsvár, 1996); ''Emlékkönyv [[Imreh István (történész)|Imreh István]] nyolcvanadik születésnapjára'' (Kolozsvár, 1999).
 
Kutatásai főként a közép-erdélyi régió ([[Marosszék]], a [[Mezőség]] és [[Marosvásárhely]]) újkori történetére irányulnak. Vizsgálódásai érintik a tájegység gazdaságának sajátos vonásait (''Adalékok a marosszéki paraszti gazdálkodás XVIII–XIX. századi történetéhez 1750–1820.'' Marosvásárhely, 1992). Számos tanulmányt szentelt [[Erdély]] változó társadalmának (''Ember és táj az Erdélyi Mezőségen a XVIII–XIX. században.'' Valóság, 1995/9), néhány dolgozata pedig társadalmi mozgalmaknak állít emléket (a marosszéki szabad székelyek 1809-es mozgalma, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] helyi vonatkozásai). A hazai társadalmi megújhodás [[európa]]i összefüggéseit is kutatja (''Kétszáz éves az erdélyi jakobinus szervezkedési kísérlet.'' Levéltári Szemle, 1997/2). Több falumonográfia ([[BuzásbesenyőBúzásbesenyő]], [[Csík­jenőfalvaCsíkjenőfalva]], [[Sáromberke]]) társszerzője, itteni megállapításai majdan a helytörténeten túlmutató általános következtetések megfogalmazásához vezethetnek. Vizsgálódásainak java része az erdélyi értelmiség formálódására: erdélyi diákok európai egyetemjárásának feltérképezésére, iskolatörténeti témákra irányul.
 
== Kötetei ==