„Ábrányi Kornél (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: 8 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1074680 adatába |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
[[Fájl:Ábranyi Kornél id.jpg|bélyegkép|Idősebb Ábrányi Kornél és felesége, [[Katona Clementina]] sírja a [[budapest]]i [[Kerepesi temető]]ben: 28-díszsor-4]]
'''Ábrányi Kornél''' (''eredetileg'' Eördögh Kornél) ([[Nyírábrány|Szentgyörgyábrány]] ma Nyírábrány, [[1822]]. [[október 15.]] – [[Budapest]], [[1903]]. [[december 20.]]) zenei író, [[zeneszerző]], [[zongora]]művész, zenepedagógus.
== Családja ==
Első felesége: Medve Jozefin. Gyermekeik: [[Ábrányi Kornél, ifj.|Ábrányi Kornél]] (1849-1913), aki szintén író, újságíró és [[Ábrányi Emil, ifj.|ifj. Ábrányi Emil]] (1850-1920), aki költő, műfordító és újságíró lett. Unokája, [[Ábrányi Emil, legifjabb|legifjabb Emil]] nagyapja útját követve zeneszerző és karmester lett. ▼
Második felesége: [[Katona Clementina]] (1858-1932) író és újságíró volt. ▼
== Élete ==
13 ⟶ 19 sor:
[[1848]]/[[1849|49]]-ben állami hivatalnok és kormánybiztosi titkár volt. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] önkéntesként és [[Nemzetőrség|nemzetőrként]] vett részt.
Az ezt követő önkényuralmi években Pesten élt. 1860-ban megalapította az első magyar zenei szakfolyóiratot, a [[Zenészeti Lapok]]at, amelynek 1876-ig főszerkesztője volt. 1863-ban szintén ő volt az egyik alapítója a [[Zenészsegély Egylet]]nek, majd 1865-ben az ő indítványára jött létre az [[Országos Magyar Dalárdaegyesület]], amelynek 1888-ig vezértitkára volt. 1875-től jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia felállításának előkészületeiben, majd 1883-ig titkárként, nyugdíjazásáig, 1888-ig pedig tanárként dolgozott az intézményben. Zeneszerzést, [[zeneelmélet]]et, [[zenetörténet]]et és zeneesztétikát tanított. Utóbbi témában 1877-ben tankönyve jelent meg, amely első jelentős ilyen témájú zeneirodalmi kiadvány volt Magyarországon.
▲Első felesége: Medve Jozefin. Gyermekeik: [[Ábrányi Kornél, ifj.|Ábrányi Kornél]] (1849-1913), aki szintén író, újságíró és [[Ábrányi Emil, ifj.|ifj. Ábrányi Emil]] (1850-1920), aki költő, műfordító és újságíró lett. Unokája, [[Ábrányi Emil, legifjabb|legifjabb Emil]] nagyapja útját követve zeneszerző és karmester lett.
▲Második felesége: [[Katona Clementina]] (1858-1932) író és újságíró volt.
1882-től szerkesztette a [[Zenészeti Közlöny]]t és állandó zenei rovatot vezetett a [[Pesti Napló]]nál, a [[Magyar Sajtó]]nál és a [[Pester Lloyd]]nál. Életművének maradandó értéke zenei közéleti tevékenysége. Rendszeresen publikált zenei írásokat.Írásaival [[Frédéric Chopin]], [[Liszt Ferenc|Liszt]], [[Richard Wagner]], [[Hector Berlioz]] és magyar kortársai művészetét népszerűsítette, könyvet írt [[Mosonyi Mihály]]ról, [[Liszt Ferenc]]ről és [[Erkel Ferenc]] életéről és munkásságáról.
| |||