„Útfüggőség” változatai közötti eltérés

Más példákként említhetőek azok a történetek amik leírják hogy az órák miért járnak az „óramutató járásával egyező irányban”, vagy hogy a legtöbb országban miért vezetnek az út jobb oldalán, és miért van az, hogy a világ gyémánt kereskedelmének túlnyomó többsége [[New York]] 47. utcájának nyugati részén történik. Hasonlóképpen hogy lehet az, hogy a várakozással ellentétben a világ legtöbb írógépe a hatékonytalannak tartott [[QWERTY]] billentyűzetet használja? [[Microsoft]] [[Windows]] operációs rendszere és az [[Intel]] chip páros csaknem egyeduralmat élvez a sokkal jobbnak értékelt más rendszerek helyett. Az útfüggőség ad kielégítő magyarázatot olyan kérdésekre is mint hogy miért gazdagodnak a gazdagok a szegények rovására, akik többnyire csak szegényednek, vagy hogy lehet az hogy tudatlan hangyák vagy méhek elképesztően fejlett társadalmi életet élnek, vagy hogy alakultak ki a városok a várostervezők fellépése előtt. Tényleg ki döntötte el hogy a Fő utca ne mellék utca legyen? Hogy alakult ki az, hogy a világ legtöbb vasútvonala 1435 mm-es síntávolságot használ? Ezen példák felsorolása során felmerül a kérdés, vajon mi a kapcsolat közöttük és ha az útfüggőség az, akkor mi annak a lényege.

 

Az útfüggőség tehát az a jelenség, mely a [[rendszer]]ek fejlődését írja le. Lényege az, hogy a [[pozitív visszacsatolás]]ú rendszerekben a lényegében alapvetően [[véletlen]]szerű események nem véletlenszerű fejlődést hoznak létre, hanem az egyre meghatározottabb úton („kerékvágásban”) halad. [[Statisztika]]ilag megállapítható, hogy az ilyen rendszerek az első 500 esemény (választás, döntés) után a végső állapot 90%-át elérik. (Pl. egy társadalmi [[forradalom]] során ez a szint már a második héten elérhető.!)