Latour azonban talán még az előbbieket is megúszta volna. Időközben azonban nagyot változott a helyzet. A horvát–magyar viszály kiegyenlítésére BudapestrePest-Budára küldött [[Lamberg Ferenc Fülöp|Lamberg Ferenc]] altábornaggyal szeptember 28-án népítélet végzett a pesti hajóhídon; másnap, 29-én a magyar haderő Pákozd és Sukoró térségében visszaverte [[Josip Jelačić|Jellasics]] seregét. Lamberg meggyilkolásának hírét véve, az uralkodó október 3-án feloszlatta a magyar országgyűlést, az országot a hadi törvények alá rendelte, s Jellasicsot nevezte ki a magyarországi haderők főparancsnokává és királyi biztossá. A manifesztum megjelenése hihetetlen felháborodást keltett Bécsben. Nyilvánvalóvá vált, hogy az osztrák kormány immár nem titokban, hanem nyíltan támogatja azt a Jellasicsot, akit korábban a császár és király is lázadónak nyilvánított; s hogy a cél előbb a magyar, majd az osztrák alkotmányosság felszámolása. Latour a manifesztum kibocsátásával egy időben megkezdte csapaterősítések Magyarországra vezénylését, illetve Jellasics támogatására szólította fel a magyarországi főhadparancsnokságokat és más katonai hatóságokat.
Az elvezénylések szándéka azonban nyilvánosságra került: az évek óta Bécsben állomásozó alakulatok egy részének nem akaródzott Magyarországra vonulnia, s ebbeli szándékukban a bécsi diákok is igyekeztek megerősíteni őket; szívesen fizettek egy-két sört a derék hadfiaknak, s közben a szabadság eszméjéről győzködték őket. Így aztán október 6-án a kivonuló alakulatokat a nép, az Akadémiai Légió és a külvárosok nemzetőrsége igyekezett megakadályozni a távozásban.
