„Hayflick-féle határ” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
FloriOn (vitalap | szerkesztései)
FloriOn (vitalap | szerkesztései)
12. sor:
 
===Felfedezése===
{{építés alatt}}
A [[Wistar Intézet]]ben dolgozott dr. Leonard Hayflick, mikor Carrel elmélete gyanús lett számára. Ugyanis éppen normál emberi sejtek előkészítésével foglalkozott, hogy azokat kitegye ráksejtek hatásainak, mikor észrevette, hogy a normál sejtek abbahagyták a szaporodást. Először arra gondolt, hogy technikai hibát vétett az előkészítés közben, de később ráeszmélt arra, hogy a sejtosztódásnak van egy számláló mechanizmusa. [[Paul Moorhead]]del, egy tehetséges cytogenetikussal együtt előkészített egy kísérletet, ami megmutatta az igazságot a sejtosztódással kapcsolatban.
 
A kísérlet a következőképpen zajlott: Hayflick és Moorhead azonos számú hím és nőstény fibroblasztot kevert össze, melyek közt az osztódások száma különböző volt. (A hím sejtek a 40. megduplázódáson is átestek már, míg a nőstény sejtek csak 10-szer kétszereződtek meg.) Ezenkívül keveretlen tenyészetek is előállítottak, melyek vagy csak nőstényekből, vagy csak hímekből álltak. Mikor a hímtenyészet osztódása megállt, akkor a összekevert sejtekből álló tenyésztelepen is csak nőstény sejtek voltakmaradtak. Ez megmutatta, hogy a sejtek "emlékeztek" arra, hogy ők már korábban osztódtak, még akkor is, amikor fiatal sejtekkel voltak körülvéve, és ez a kísérlet a technikai hibákat és a vírusokat is kizárja, hisz akkor nem csak a hím sejtek pusztultak volna el. A sejtek öregedővé váltak, ami mindössze attól függ, hogy hányszor osztódtak ezelőtt.
 
Ezen eredmények megcáfolják Carrel teóriáját azzal kapcsolatban, hogy minden gerincesből származó sejt halhatatlan és megalapozta a Hayflick limitet. Ezenfelül a kísérletet más tudósok is sikeresen megismételték szemben Carrelével.
 
==Fordítás==