Wikipédia

„Podmaniczky Frigyes” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Podmaniczky Frigyes.jpg|bélyegkép|220px|1862-ben készült metszet]]
[[Fájl:Podmaniczky Frigyes1.jpg|bélyegkép|Podmaniczky Frigyes portréja a [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]]ban]]
Podmanini és aszódi báró '''Podmaniczky Frigyes''', báró ([[Pest]], [[1824]]. [[június 20.]] – [[Budapest]], [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]], [[1907]]. [[október 19.]]<ref>Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 1608/1907. folyószáma alatt.</ref>) magyar politikus, író, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, a fővárosi közmunkatanács alelnöke, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja (1859).
 
== Élete ==
 
Szülei báró Podmaniczky Károly és janckendorfi Nostitz Erzsébet (1788-1853). Gyermekéveit [[Aszód]]on töltötte; édesapja már 1833-ban meghalt. Középiskoláit 1838-tól 1842-ig a pesti ágostai evangélikus gimnáziumban végezte, 1842-43-ban a jogot [[Késmárk]]on hallgatta, ahova nevelője Hunfalvy Pál jogtanárnak választatott.
Szülei báró Podmaniczky Károly és janckendorfi Nostitz Erzsébet (1788-1853). Iskoláit Pesten és Késmárkon végezte. 1843-tól tevékenyen részt vett a politikai életben. [[Ráday Gedeon]] megyei követ mellett írnokként működött. 1847-ig Pest vármegyei aljegyző, 1847-ben részt vett a [[pozsonyi országgyűlés]]en. 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és jegyzője. A szabadságharcban huszárkapitány és osztályparancsnok. [[Világos]] után büntetésből közlegényként katonáskodott 1850-ig. Ekkor visszavonult a közéleti szerepléstől, és szépirodalommal valamint [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus egyházának]] ügyeivel foglalkozott. 1867 és 1873 között a bányai [[evangélikus]] [[egyházkerület]] [[egyházkerületi felügyelő|felügyelője]] volt, [[Székács József]] [[püspök]] világi elnöktársa. 1868 -1869-ben a [[Hazánk]] című folyóirat szerkesztője. 1873-tól 1905-ig a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] alelnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért. Ekkor készült el a főváros általános rendezési terve, ekkor épültek ki a körutak és a sugárutak, a dunai rakpartok kiépítése, három Duna-híd stb. 1875-85 között a [[Nemzeti Színház]] intendánsa. Tízéves működése alatt a színház egyik fénykorát élte. Rendeleteivel hosszú időre biztosította, tevékenységével elősegítette a zökkenőmentes működést, anélkül, hogy a művészeti irányításba beleszólt volna. Első lépésként a műfajokat választotta szét. A népszínműveket és operetteket átadta a [[Népszínház]]nak. A szerveződő [[Magyar Állami Operaház|operaház]] – amelynek létrehozásában a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] alelnökeként is jelentős szerepe volt – majdani együttesének kialakítását is megkezdte. Rendkívül sokat tett mind a [[Nemzeti Színház]], mind az épülő [[Magyar Állami Operaház|operaház]] biztonságos működéséért, a korszerű technika megvalósításáért. A nyitás előtt már minden szempontból teljesen szétvált a drámai és operai tagozat. A különváló színházak között átgondolt rendszer alapján osztotta el a jelmezeket és a díszleteket. Gondossága, minden részletre kiterjedő figyelme hosszú időre biztosította e két intézmény kiegyensúlyozott ügykezelésének kereteit is. [[Budapest]] kulturális életének fejlesztésében játszott szerepe miatt köztiszteletben álló személy volt. 1861-1906 között országgyűlési képviselő, 1861-ben az országgyűlés alelnöke. 1889-től megszűnéséig a [[Szabadelvű Párt]] elnöke volt. Végső nyughelye az aszódi evangélikus templom.▼
 
1843-tól tevékenyen részt vett a politikai életben. [[Ráday Gedeon]] megyei követ mellett írnokként működött.
1845-ben Berlinbe ment az egyetemre, majd hosszabb külföldi útra indult.
 
1847-ig Pest vármegyei aljegyző, ekkor mint királyi engedélyt nyert mágnás részt vett a [[pozsonyi országgyűlés]]en. 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és korjegyzőjeként dolgozott.
 
A [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] huszárkapitány és osztályparancsnok volt. 1848 szeptemberében mint önkéntes a [[Schwechat]] melletti táborba indult, azután a Károlyi-huszároknál mint kapitány végig küzdötte a szabadságharcot. A [[világosi fegyverletétel]] után [[Arad]]on az osztrákok besorozták közlegénynek. Ezután [[Olaszország]]ba [[Milanó]]ba kísérték az ott állomásozó 7. sz. Prohaszka-gyalogezredhez, ahol 1850 februárjáig szolgált; innét [[Innsbruck]]ba, a Lajos főherceg 8. sz. gyalogezredbe osztották be. Végül 1850. június 21-én megszabadult, haza kerülvén falura vonult és az irodalomnak élt. Visszavonult a közéleti szerepléstől, és szépirodalommal valamint [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus egyházának]] ügyeivel foglalkozott.
 
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1859. december 16-án levelező tagjává választotta.
 
1867 és 1873 között a bányai [[evangélikus]] [[egyházkerület]] [[egyházkerületi felügyelő|felügyelője]] volt, [[Székács József]] [[püspök]] világi elnöktársa. 1868-1869-ben a [[Hazánk]] című folyóirat szerkesztője.
 
1873-tól 1905-ig a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] alelnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért. Ekkor készült el a főváros általános rendezési terve, ekkor épültek ki a körutak és a sugárutak, a dunai rakpartok kiépítése, három Duna-híd stb.
 
▲Szülei báró Podmaniczky Károly1875 és janckendorfi Nostitz Erzsébet (1788-1853). Iskoláit Pesten és Késmárkon végezte. 1843-tól tevékenyen részt vett a politikai életben. [[Ráday Gedeon]] megyei követ mellett írnokként működött. 1847-ig Pest vármegyei aljegyző, 1847-ben részt vett a [[pozsonyi országgyűlés]]en. 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és jegyzője. A szabadságharcban huszárkapitány és osztályparancsnok. [[Világos]] után büntetésből közlegényként katonáskodott 1850-ig. Ekkor visszavonult a közéleti szerepléstől, és szépirodalommal valamint [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus egyházának]] ügyeivel foglalkozott. 1867 és 1873 között a bányai [[evangélikus]] [[egyházkerület]] [[egyházkerületi felügyelő|felügyelője]] volt, [[Székács József]] [[püspök]] világi elnöktársa. 1868 -1869-ben a [[Hazánk]] című folyóirat szerkesztője. 1873-tól 1905-ig a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] alelnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért. Ekkor készült el a főváros általános rendezési terve, ekkor épültek ki a körutak és a sugárutak, a dunai rakpartok kiépítése, három Duna-híd stb. 1875-851885 között a [[Nemzeti Színház]] intendánsa. Tízéves működése alatt a színház egyik fénykorát élte. Rendeleteivel hosszú időre biztosította, tevékenységével elősegítette a zökkenőmentes működést, anélkül, hogy a művészeti irányításba beleszólt volna. Első lépésként a műfajokat választotta szét. A népszínműveket és operetteket átadta a [[Népszínház]]nak. A szerveződő [[Magyar Állami Operaház|operaház]] – amelynek létrehozásában a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] alelnökeként is jelentős szerepe volt – majdani együttesének kialakítását is megkezdte. Rendkívül sokat tett mind a [[Nemzeti Színház]], mind az épülő [[Magyar Állami Operaház|operaház]] biztonságos működéséért, a korszerű technika megvalósításáért. A nyitás előtt már minden szempontból teljesen szétvált a drámai és operai tagozat. A különváló színházak között átgondolt rendszer alapján osztotta el a jelmezeket és a díszleteket. Gondossága, minden részletre kiterjedő figyelme hosszú időre biztosította e két intézmény kiegyensúlyozott ügykezelésének kereteit is. [[Budapest]] kulturális életének fejlesztésében játszott szerepe miatt köztiszteletben álló személy volt. 1861-1906 között országgyűlési képviselő, 1861-ben az országgyűlés alelnöke. 1889-től megszűnéséig a [[Szabadelvű Párt]] elnöke volt. Végső nyughelye az aszódi evangélikus templom.
 
1885-ben mint intendáns ünnepelte 10 éves jubileumát és ez alkalommal a király császári és királyi valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. 1886-ban az adriai biztosító társulat magyarországi osztályának intézője lett, 1889-ben pedig a [[Szabadelvű Párt]] elnöke annak megszűnéséig.
 
1861 és 1906 között országgyűlési képviselő, 1861-ben az országgyűlés alelnöke lett. 1874-ig a szarvasi, 1875-ben a nagylaki kerület, 1878-ban Budapest VI. kerülete, 1881-ben [[Csanád vármegye]] nagylaki, 1884-ben és 1887-ben az ókanizsai, 1892. január 28-án, 1896-ban és 1901-ben Budapest IV. kerülete, 1905-ben [[Szászrég]]en választotta meg országgy képviselőnek.
 
1898. február 8-án mint a fővárosi közmunkatanács elnöke kapta az I. osztályú vaskorona-rendet. A hajléktalanok menhelye egyletének elnöke; az országos honvédegyletnek is több évig volt elnöke. De legfényesebben igazolja a nemes báró hazafias jellemét azon 20&nbsp;512 forint alapítványai, melyeket hazai közcélokra adományozott. (Naplótöredékek III. 307. l.). Végső nyughelye az aszódi evangélikus templom.
 
Szépirodalmi művei, melyeket korában szívesen olvastak, nem maradandó irodalmi értékek. Naplója és útleírásai sok adatot tartalmaznak.
15 ⟶ 36 sor:
 
[[Fájl:Podmaniczky Frigyes - Terézváros, Eötvös utca 14 szám.JPG |thumb|Podmaniczky Frigyes emléktáblája a Terézvárosban]]
 
== Újságcikkei ==
 
Cikkei és beszélyei a Pesti Naplóban (1852. 830-834. P. utinaplójából, 1854. 151. sz. könyvism.), a Divatcsarnokban (1854. Szerelem és házasság, regénytöredék); a Hölgyfutárban (1856. Egy csók nem a világ, beszély, 1857. Levél Kissingenből); a Család Könyvében (1855. Szerelem, szeretet és hölgyeink, 1856. Csinosság, kényelem, életmódunk rendezése); a Délibáb Képes Naptárban (1857. Falusi élet. Nevelési rendszer); a Sárosy Albumában (1857. Uti naplómból); a Hazai Vadászatokban (1857. Agarászat); a Vadász- és Versenylapban (1857. Agarászat, A csákói nyulkopók, 1858. Levél Recsky Andrásnak, 1859. Csákói kopók, Csákói agarászat, 1860. A csákói nemzeti országos agárverseny terve, 1861. Hubert hete Aszódon, 1861. Agarászati előhangok, 1863. Utóhangok, Agarászati körút, Agarászlevél, 1864. Agarászati utóhangok, Nyilt levelezés Gulácsy Imrével egy nemzetközi agárverseny indítványa iránt, 1865-66. Agarászati utóhangok és előhangok, 1868. Utó- és előhangok, 1869. Nyilt levél a Vadász- és Versenylap szerkesztőségéhez); a M. Akadémia Értesítőjében (I. oszt. 1861-62 II. k. A társadalmi regényről s különösen a magyar társadalmi regény feladatáról. Székfoglaló, ugyanez a Bud. Szemlében. 1861. XIII. k.); a Fővárosi Lapokban (1864. A vad rózsa, 1865. Két bokréta, beszélyek, 1875. 276. sz. Fölterjesztése a kormányelnökhöz a budai várszínház ügyében); a Koszorúban (1864. Liliom Eszter, A varázs hegedű, beszélyek); a Honban (1866. 75., 76., 77., 94., 215., 249. sz Széttekintések, 83., 90. sz. Pest, ápr. 11. 19.; már előbb is írt több politikai cikket a hírlapokba); a Honvéd-Albumban (1868. A 16. honvéd-huszárezred); az Ország-Világban (1884. Mint lett belőlem honvéd, 1885. Naplómból); a Nemzetben (1886. 173. sz. Liszt Ferencz negyvenhat év előtt, naplójegyzeteiből). Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
 
== Munkái ==
78 ⟶ 103 sor:
* [http://mek.oszk.hu/00900/00957/ Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei] (MEK)
* [http://mek.oszk.hu/04700/04764/ Kovács Eszter Júlia: A Podmaniczky család és leszármazottainak bemutatása, a családi identitás vizsgálatának tükrében] (MEK)
* {{szinnyei}}
 
{{Szabadelvű elnök
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Podmaniczky_Frigyes”