„Eugène Scribe” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
14. sor:
Scribe úgy vélte, hogy az emberek nem azért látogatják a színházat, hogy megjavulásuk érdekében utat mutassanak számukra, hanem szórakozás és kikapcsolódás céljából. Azonban sem az igazság nem szórakoztat, sem pedig azok az események, amik az ember szeme előtt játszódnak le az életben. Az jelenti számunkra a gyönyörűséget, amit az életben nem valósíthatunk meg.<ref>[http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/92.html A jól megcsinált darabok és az operett] Magyar színháztörténet II. 1873–1920</ref>
Az ún. spárga (la ficelle) technika is Scribe-nek tulajdonítható, melynek lényege, hogy a cselekmény szálait állandóan sodorta. Az előkészítés - kisfeszültség, nagyjelenet - nagyfeszültség elvét alkalmazta, pontosan kiszámítva. Az utolsó jelenetre meglepetéssel készült, melyet nagy gonddal készített elő, a függöny legördülése előtt pedig poénnal zárt. Scribe-et a "jól megírt színjátékok" (piéce bien faite) atyamesterének tartják. Leleményeit felhasználta többek között Strindberg, [[Noël Coward]], Sardou, [[Bernard Shaw]], [[Németh László (író)|Németh László]] és [[Hubay Miklós]].<ref>[http://epa.oszk.hu/01300/01326/00061/11mgp.htm Molnár Gál Péter: Adrienne Lecouvreur, avagy a színpadi természetesség] Mozgó Világ, 2005 március. Harmincegyedik évfolyam, harmadik szám.</ref>
==Jegyzetek==
| |||