„Bebek Ferenc (főkapitány)” változatai közötti eltérés

Életének első nevezetes mozzanata 1529-ben történt, amikor I. Ferdinánd híveként Kassánál és Egernél megverte I. Szapolyai János seregét. Gyors pálfordulásként Szapolyai pártjára állt és egy kétes személlyel – Basó Mátyással – sok esetben a törvényt nem tisztelve kiskirályként viselkedtek. Basó Mátyás [[Murány]] várának úra volt. A mohácsi vészt követő zavaros időkben számtalan súlyos törvénysértést követett el, így hamis pénzt veretett, szomszédos birtokokat megtámadta és kirabolta. 1549-ben elfoglalták a várát és őt az udvaron lefejezték.<ref> I. Ferdinánd a bátyjától V. Károly császártól kértek segítséget, aki 1200 jól képzett spanyol katonát biztosított. </ref> Bebek azért kerülte el a felelősségre vonást, mert csatlakozott a Basó elleni ostromhoz. Bebek Ferenc Krasznahorkán és talán Boldogkő várában is veretett hamis pénzt.

Hol a [[Habsburg]] [[I. Ferdinánd magyar király | Ferdinánd]] , hol pedig [[I. János magyar király | Szapolyai]] pártján állott. Hatalmas birtokaik voltak. Kizárólag csak a saját érdekeit követte. A család tulajdonában volt [[Fülek]], [[Salgó]], [[Boldogkő]], [[Szádvár]], [[Csorbakő]] <ref> 1540-41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferenc felső-magyarországi főkapitánynak adta a várat, aki februárban átadta testvérének Bebek Imrének. 13 évig működőttműködött pénzhasító műhely a vár legvédettebb részében. 1553-ban meghalt Bebek Imre, és Bebek Ferenc még ebben az évben a rudabányai bányászokkal leromboltatta a várat. A várat többé nem építették újjá. </ref> és a nevezetes [[Krasznahorka]] <ref> A Bebek család a 16. század második feléig birtokolta a várat. A legjelentősebb átépítésre épp a kegyetlenségeiről híres inkább hírhedt Bebek Ferenc birtoklása idején került sor. Ekkor a török támadások veszélye miatt védőfallal és három védőbástyával erősítették meg a várat. Az átalakítás hasonlít az egri vár megerősítésének formájára. </ref> várak.