„Vis (sziget)” változatai közötti eltérés

{{coor title dms|43|2|45|É|16|9|4|K|type:isle_region:HR}}

 

 

== Fekvése ==

[[Split]]től nyugatra, az [[Adriai-tenger]]ben található.

 

== Földrajza ==

Vis szigetének éghajlata enyhe, az évi középhőmérséklet +16 °C. A sziget növényzete délszaki. A [[pálmavirágúak|pálmák]], a [[kaktuszfélék|kaktuszok]], az [[agávéformák|agávék]] és más délszaki növények vadon teremnek.

 

== Története ==

Vis szigetének első lakói az [[Illyria|illírek]] és a görög [[pelaszgok]] voltak. Az [[i. e. 390]]-ben itt alapították meg [[Issza|Isszát]], a [[siracusa]]i görögök első kolóniáját, majd az isszaiak csakhamar további kolóniákat is alapítottak. Ők teremtették meg a mai [[Trogir]], [[Stobrec]] és [[Korčula (sziget)|Korčula]] szigeti [[Lumbarda]] ősi településeit. Később a sziget lakói az [[Illyria|illírek]] ellen [[Római Birodalom|Róma]] védelmét kérték. A [[pun háborúk]], valamint a [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] és [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] közötti háborúk során Rómának nyújtott segítségért már korán elnyerték a római kolónia jogállását. Stratégiai helyzete miatt Lissa szigete állandó hatalmi vetélkedések tárgya volt. [[996]]-ban a velenceiek, [[1483]]-ban a spanyolok, [[1571]]-ben [[Ulusz Ali]] török kalózvezér pusztították el. Eközben hol [[Bizánci Birodalom|Bizánc]], hol a [[Magyar Királyság|magyar királyok]], vagy a [[Raguzai Köztársaság]] vagy éppen [[Velencei Köztársaság|Velence]] kezén volt. A [[Velencei Köztársaság]] bukása (1797) után, a [[Campo Formió-i béke]]szerződés értelmében a sziget [[Dalmácia|Dalmáciával]] együtt a [[Habsburg Birodalom]]nak jutott, és az ekkor megalapított [[Dalmáciai Királyság]]nak, mint osztrák koronatartománynak része lett. Az osztrák fennhatóság alatt továbbra is a sziget olasz nevét ''(Lissa)'' használták. A [[háború a 3. koalíció ellen|harmadik koalíciós háború]] után, 1805-ben a [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi békeszerződésben]] a szigetet Dalmáciával és Illíriával együtt [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] szerezte meg, és a csatlós [[Illír Tartományok]]hoz ''(Provinces illyriennes)'' csatolta.

 

[[1811]]-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] admirálisa, [[Bertrand du Bourdie]] súlyos vereséget szenvedett itt a túlerőben levő brit flottától, amely ez időtől kezdve megszállva tartotta a szigetet. Később a brit flotta kapitányáról, Sir [[William Hoste]]-ról (1780–1828) nevezték el a Visi-öböl bejárata előtt fekvő kis szigetet is. Vis magaslatán ma is a britek által épített erődök emelkednek. A szigetet később különböző birtokosai úgy megerősítették, hogy kiérdemelte az ''Adria Máltája'' nevet. A [[bécsi kongresszus]] (1814) után a szigetet ismét az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] szerezte meg, ettől kezdve egészen 1918-ig a dalmát koronatartományhoz tartozott. [[1866]]-ban [[Wilhelm von Tegetthoff|Tegetthof osztrák admirális]] itt, Vis (Lissa) szigete mellett vívta meg az olasz hajóhadra végzetes [[lissai csata|lissai tengeri csatát]]. A második világháború idején [[Josip Broz Tito|Josip Broz Titónak]] alatt partizán-parancsnoki harcállása volt a szigeten egy barlangban, a puszta barlang ma látogatható. Később a második világháborút követő [[Jugoszlávia|jugoszláv időkben]] egy barlang belsejében [[tengeralattjáró]]-kikötőt építettek, amely a hajóknak a víz alatt volt megközelíthető. Ma kirándulásokat szerveznek a Vis városa melletti barlanghoz. A jugoszláv állam felbomlásáig a sziget gyakorlatilag nem volt látogatható.

 

== Lakossága ==

A sziget lakosai halászok és szőlőtermelők. Híresek borai: a '''vörös [[opol]]''' és a '''[[plavac]]''', valamint a '''fehér [[vugava]]'''.