Az [[1920]]-[[1931|31]]-es években monumentális dramatikai és zenei művén dolgozott, az [[Oidipusz (opera)|Oidipusz]] című operán (op. 23), ami azonban igazán ismertté csak 50 évvel a szerző halálát követően vált; így az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban először [[2005]]-ben mutatták be.<ref>http://news.illinois.edu/news/05/0928opera.html</ref>. Ezt az alkotását feleségének, [[Maria Tescanu Rosetti]]nek ajánlotta, aki egyike volt a királynő társalkodónőinek. [[Cantacuzino]]val való házassága és [[Nae Ionescu]] filozófushoz fűződő szerelme után savat öntött arcára. A hír hallatára Enescu visszatért Párizsból Bukarestbe, hogy a szeretett hölgy ágyfejénél virraszthasson. Ez az epizód egész életére elváltoztatta Maria Tescanu arcát, ezért az ezt követő képein mindig fekete fátyollal jelent meg. Enescu [[1937]] [[december 4.|december 4-én]] vette feleségül. Ezek az előzmények közrejátszottak az Oidipusz opera megkomponálásában. A mű bemutatójára Párizsban került sor, [[1936]] [[március 13.|március 13-án]], és azonnali sikert mondhatott a magáénak. Az opera nemzetközi karrierjét a [[második világháború]] kitörése szakította meg, amikor [[1940]]-ben Párizs a [[németek|német]] hadsereg megszállása alá került.
